Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága szerint az uniónak meg kellene nyitnia határát a gazdasági bevándorlók előtt, ellenkező esetben súlyos foglalkoztatási gondokkal szembesül 2010 után. A bizottság kiinduló pontja, hogy 2010. és 2030. között a lakosság elöregedése miatt mintegy 20 millióval csökken majd a foglalkoztatottak száma, és ennek negatív hatását a gazdasági bevándorlás engedélyezése közömbösítené. Mivel egy hasonló brüsszeli javaslat 2001-ben a tagállamok ellenállásán megbukott, most egy úgynevezett zöld könyvben kezdeményezi a bizottság a széles körű vitát.
Figyelembe véve a kilencszázalékos európai munkanélküliséget, ma még nehéz elképzelni, hogy egy-két évtized múlva gyökeresen megváltozik a kép, de éppen a fokozatos felkészülés enyhítheti a majdani sokkot. Több tagállam, főként Németország azonban hallani sem akar az EU szintű koordinációról vagy szuverenitásuk föladásáról. Pedig a szelektív engedélyezésre ma is van példa: éppen Berlin engedélyezett kvótát az informatikai szakemberhiány pótlására, Hollandiában az öregek ellátása-gondozása, Nagy-Britanniában az egészségügy rekrutálhat EU-n kívülről. Az általános alapelv azonban – ami eltér az amerikai gyakorlattól –, hogy a munkaadónak bizonyítania kell, hogy nem áll rendelkezésére hazai munkaerő. Az EU rövidesen megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, amely bő tíz év múlva az EU tagja lehet. A tárgyalások egyik föltétele az volt, hogy Ankara elfogadja a törökök akár tartós távoltartását az EU munkaerőpiacától. Ha hiány lesz munkavállalókban, akkor a török csatlakozás éppenséggel mentőkötelet nyújthatna, és az egyetlen ellene szóló érv az unió közvéleményének idegenkedése a túlnyomórészt moszlim lakosságtól. Ezért is van szükség a vitára – állítja a bizottság, amely júliusban tanulmányban kívánja összegezni a beérkező reakciókat.
