Az orosz Gazprommal üzleti kapcsolatban álló Deutsche Bank beadvánnyal fordult a Jukosz olajtársaság ügyében eljáró houstoni bírósághoz, kérve a testülettől, hogy mondja ki önnön illetéktelenségét, és ennek alapján ne folytassa tovább a tárgyalást. A bíróság két hete a Jukosz csődvédelmi kérelme nyomán az amerikai csődtörvényre hivatkozva elrendelte, hogy az orosz állam ne árverezze el a vállalat fő termelőegységét, a Juganszknyeftyegazt. Az aukciót azonban ennek ellenére megtartották: a Juganszk a korábban ismeretlen Baikal Finance Grouphoz került 9,4 milliárd dollárnak megfelelő összegért, majd néhány nap múlva a Baikalt megszerezte az a Rosznyefty olajcég, amely viszont rövidesen beolvad a Juganszkra eredetileg pályázó, de az amerikai tiltás miatt a közvetlen árverési részvételtől elálló Gazpromba (NAPI Gazdaság, 2004. december 20., 2. oldal és december 27., 2. oldal).
A Jukosz most húszmilliárd dollár kártérítést akar követelni a Juganszk megszerzőitől. A Deutsche Bank, amely a holland ABN Amróval és a Dresdner Kleinwort Wassersteinnel együtt nyújtotta volna a Gazpromnak a Juganszk megszerzéséhez szükséges tízmilliárd dolláros hitelt, beadványában azzal érvel, hogy a Jukosz nem folytat üzleti tevékenységet Texas államban, s bár pénzügyi igazgatója, Bruce Misamore valóban Houstonban dolgozik, az átköltözés csak néhány hete történt.
Az orosz Kommerszant lap értesülése szerint az állami ellenőrzésű Gazprom közvetve mégiscsak részt vett a Juganszk-árverésen azzal, hogy megvásárolta néhány, általa és a Rosznyefty által birtokolt vegyesvállalatnak az utóbbihoz tartozó tulajdonrészét. Az eladásokból a Rosznyefty 1,7 milliárd dollárra tett szert, ami furcsa mód megegyezik azzal az összeggel, amelyet az aukción letétbe kellett helyezni. A Kommerszant beszámolója megerősíti azt az általános vélekedést, hogy az egész játszmát a Kremlből irányították. A lap úgy tudja, hogy Rosznyefty most orosz bankoktól és a Gazpromtól igyekszik összegyűjteni a Juganszk-vételárnak az 1,7 milliárd dolláron felüli, január közepéig kifizetendő részét.
A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet a fizetésképtelenséget jelentő D kategóriába sorolta vissza a Jukoszt, miután a vállalat nem tudta fizetni egy egymilliárd dolláros, nyugati bankok által nyújtott hitel esedékes kamatait. Elemzők szerint ennek szükségképpen be kellett következnie azok után, hogy a Jukosz elveszítette fő bevételi forrását, a Juganszkot.
Papp Zoltán