Évente legalább 400 milliárd dollár közpénz vész el a korrupció miatt – állítja a Transparency International (TI) legújabb jelentése. A szervezet szerint a jelenség a fenntartható fejlődés gátját jelenti, mivel a vesztegetéssel összekapcsolódó projektekre kiadott pénzeket tisztességes közbeszerzés esetén az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, a szegénység csökkentésére lehetne fordítani. A TI – a Passaui Egyetemmel együttműködve – a világ 146 országát értékelte az állami tisztségviselők korrumpálhatósága szerint. Az értékelés 0-tól 10-ig terjedő skálán történik, ahol a 10-es osztályzat jelentené a teljes korrupciómentességet, ám az országok közül 106 még az öt pontot sem éri el, sőt hatvan ország pontszáma három alatt van.
A lista tanúsága szerint a korrupció szinte ismeretlen a skandináv országokban, mindennapos jelenség viszont számos afrikai, dél-amerikai és közép-ázsiai országban. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül Magyarország egészen jól áll, a 42. helyen osztozik Olaszországgal, igaz, a pontszáma csupán 4,8. Megelőz minket Málta (25.), Észtország és Szlovénia (egyaránt 31.), valamint Ciprus (36.). A tízek közül Lengyelország a legutolsó (67.).
A TI határozott fellépést szorgalmaz, így például javasolja, hogy a kormányok és a nemzetközi donorszervezetek minden közbeszerzési eljárásra illesszenek be a megvesztegetést kizáró klauzúlákat. A szervezet szerint a megvesztegetésen ért vállalatokat kemény szankciókkal kell sújtani, amelyek magukban foglalják a szerződés érvénytelenítését és a későbbi tenderekből való kizárást. Kiemelt figyelmet szentel a jelentés az olajtermelő országoknak, amelyekben az átlagnál magasabb a korrupció szintje. Ezért sürgeti a nyugati országokat: kötelezzék olajtársaságaikat az őket fogadó országoknak fizetett összegek nyilvánosságra hozatalára, ezzel is nehezítve a vesztegetéseket.
Papp Zoltán
Haynal Ákos