Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) is fantasztikusan sikeresnek minősítette az athéni játékokat, amelyeket már csak egyetlen hasonló nagyságú követ, a 2008-as pekingi. Az IOC ugyanis a 2012-es játékokra 117 változtatást szavazott meg, az olimpiai sportágak számát 28-ra csökkenti, hogy kezelhetőbbé és olcsóbbá tegye az olimpiák megrendezését.
Az athéni olimpiát a világ legdrágább 16 napos bulijaként jellemezte egy amerikai újságíró – és nem indokolatlanul. Az első, 1997-es költségvetés még 3,5 milliárd eurós kiadással számolt – a kiadásokat teljes egészében a büdzsé állta –, amit később többször módosítottak, de még az utolsó hivatalos becslések se közelítették meg a várható 10 milliárd euró körüli összeget. Emiatt a költségvetés idei hiánya várhatólag meghaladja a bruttó hazai termék 4,5 százalékát, az államadósság pedig a GDP 100 százalékát – bár ez utóbbi annak teljes összegéhez, a 195,7 milliárd euróhoz képest már csak csepp a tengerben. A költségtúllépés oka, hogy két, sőt három műszakban kellett dolgozniuk az építőknek, különben nem készültek volna el a létesítmények időben, másrészt több mint egymilliárd euróba kerültek a biztonsági intézkedések. Könnyű ezeket utólag feleslegesnek minősíteni, de a terrorcselekményektől való félelem még így is rengeteg embert tartott távol a játékoktól.
Természetesen nemcsak kiadások voltak, hanem bevételek is. Bár a jegyeladások nehezen indultak, már napokkal a befejezés előtt az ebből származó összeg elérte a 3,4 milliárd dollárt. Több jegyet sikerült eladni, mint Barcelonában és Szöulban. A nemzetközi tévéközvetítési jogokból, 1,5 milliárd folyt be, és a vezető szponzorok, mint a McDonald„s és a Coca-Cola egyenként 1,2 milliárd dollárt fizettek. Ez összesen sem fedezi a költségeket, és az idegenforgalmi várakozások is hiú ábrándnak bizonyultak – 8 százalékkal kevesebben látogattak augusztusban Görögországba, mint tavaly, vagyis az átlagos turistákat mintha nem csábította, hanem inkább elriasztotta volna az olimpia.
A görögök ezzel együtt rendkívül elégedettek. Egyrészt sikerült rácáfolniuk a rengeteg pesszimista jóslatra, hogy nem képesek időben elkészülni a létesítmények, összeomlik a szervezés, jönnek a terroristák – az egész világ szemében sikerült javítaniuk a Görögországról kialakult képet. Másrészt 2-3 év alatt mintegy három évtized munkáját végezték el, s Athént vonzóbb várossá sikerült tenniük – a főváros kapott új metróvonalakat, új autóutakat, tömegközlekedési járműveket és egy új nemzetközi repülőteret, természetesen a sportlétesítményeken kívül, amelyek még számos rendezvény helyszínéül szolgálhatnak.
