Az alig 44 hektáros Vatikánváros gazdagsága közismert. Bár alig ezer lakosa van – köztük a pápa –, saját áruházzal, gyógyszertárral, obszervatóriummal, mozaikkészítő és restauráló műhellyel, vasútállomással és több benzinkúttal is rendelkezik. Az impozáns külső ellenére pénzügyileg mégsem áll erős lábakon a miniállam: 200 millió euró körüli éves költségvetési főösszegével nem tartozik a leggazdagabb egyházmegyék közé, ráadásul 2003-ban már harmadik éve küzdött deficittel a Szentszék. A nyolcvanas években a Vatikáni Bank körül kirobbant botrányok után a kúria igyekezett rendet teremteni a pénzügyek között, amelynek eredményeként a kilencvenes években, több mint húsz év után először, szufficitet könyvelhetett el.
Vatikánváros költségvetése tavaly 8,8 millió eurós hiánnyal zárt. A költségvetést az épületek fenntartási és renoválási költségein kívül elsősorban a Vatikáni Rádió terhelte meg – mintegy 10,4 millió eurót fordítottak arra, hogy a rádió működési veszteségének felét pótolják. A város bevételei főként bérleti díjakból, szuvenírek eladásából, múzeumi belépődíjakból, valamint bélyegek és érmék értékesítéséből származnak.
További részletek a keddi NAPI Gazdaságban
