A horvát jegybank nem hajlandó gyengíteni a kunát, mert a leértékelés hamarabb recesszióba döntené a gazdaságot, mint hogy a folyó fizetési mérlegre gyakorolt pozitív hatás érzékelhetővé válna – nyilatkozta Zeljko Rohatinski, a központi bank kormányzója. A nemzeti fizetőeszköz kurzusa azért került reflektorfénybe, mert a horvát politikusok az évtized végéig remélt uniós csatlakozás jegyében keresik a gazdaságban mutatkozó egyensúlyhiány megoldásának lehetőségeit. A gazdaság lendületes növekedését az elmúlt években elsősorban a külföldi hitelből finanszírozott infrastruktúra-fejlesztés és a belső fogyasztás segítette elő, de ennek az ára a versenyképesség romlása és az adósságállomány felduzzadása volt. A helyzetet mindenesetre bonyolítja, hogy a lakossági betétek több mint 80 százaléka keményvaluta, ezért a bankok a hazai pénzben nyújtott hiteleiket azonnal euróalapúvá konvertálják, amivel a devizakockázatot és az inflációt a betétesekre hárítják át – jegyezte meg a Reuters.
A bankközi piacon a tíz évvel ezelőtt bevezetett kuna szabadon lebeg, és az euróval szembeni árfolyama hosszú idő óta 7,3–7,7 között ingadozik. A sokkal gyengébb nemzeti valutában érdekelt exportőrök azzal érvelnek, hogy így nem csökkenthető az áruforgalom hiánya, amely a tavalyelőtti 6 milliárdról tavaly 8 milliárd dollárra emelkedett. Ezt ugyan a turizmusból származó bevételek részben ellensúlyozzák, a folyó fizetési mérleg hiánya mégis a GDP 7 százalékára rúg. Rohatinski szerint azonban a gyengébb kuna semmit nem oldana meg, mert a gazdaság erősen támaszkodik az importalkatrészekre és ezek jelentősen drágulnának, csakúgy, mint az energia és a nyersanyagok. Emellett azzal is számolni kellene, hogy a devizahitelek miatti kiadások jelentősen nőnének, ami csökkentené a vállalati nyereségeket és a fogyasztást.
Bana Péter