Az eurózónában a 12 havi infláció átlaga az idén 1,9–2,3 százalék között lesz, és a következő hónapokban a májusban éves összevetésben 2,5 százalékos fogyasztói áremelkedés ütemének lassulása várható, így az infláció középtávú kilátásai összhangban vannak az árstabilitással – áll az Európai Központi Bank (ECB) negyedéves jelentésében. Az előrejelzés szerint a gazdaság fellendülése az elmúlt hónapokban erősödött, és adottak a feltételei a trend folytatódásának, miután a magánfogyasztás és az export növekedésnek indult, s a beruházásoknál érezhető a kedvező világgazdasági környezet. Az ECB az idén a térség GDP-jének 1,4–2 százalékos bővülésére számít, de kockázatot jelent az olajár – indokolta az igazgatótanácsnak a bank 2 százalékos irányadó kamatát tegnap immár a 12. egymást követő hónapban változatlanul hagyó döntését Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke.
Megalapozott a fokozatos fellendülést feltételező prognózis, de az olajár egyidejűleg jelent inflációs és a növekedési dilemmát a banknak – véli a J. P. Morgan. A befektetési bank szerint a magánfogyasztást illetően kincstárinak tűnik az optimizmus, de a GDP kétharmadát adó szolgáltatószektor üzleti aktivitási indexének az áprilisi 54,5-ről májusban 55,8 pontra emelkedése támogatja a reményeket, hogy a fellendülés tartós marad. A szolgáltatószektor üzleti aktivitási indexére a piac csak 54,6 pontot várt, és a mutató a tizenegyedik egymást követő hónapban haladja meg a növekedést jelző 50 pontot. Jelenleg a cégvezetőknek a legnagyobb fejfájást a beszerzési és a felszámított árak közötti szűkülő olló okozza – véli az NTC Research. A négy vezető gazdaság közül Németországban mérték az indexre a legalacsonyabb értéket – 53,6 pontot – és Franciaországban a legmagasabbat, 58,5 pontot. A feldolgozóipar és a szolgáltatások együttes teljesítményét jelző kompozit index 54,9-ről 56,1 pontra emelkedett, főként az új megrendeléseknek köszönhetően.
Bana Péter