Túlzottak az olajár emelkedése miatti aggodalmak, ha a trend a világgazdasági fellendülés miatt növekvő keresletből adódik és csak másodsorban tulajdonítható egyéb tényezőknek – igyekezett enyhíteni a magas szinten stabilizálódó olajártól való félelmeket Raghuram Rajan, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza. Az IMF szerint nincs ok változtatni a világgazdaság 4,6 százalékos ez évi GDP-növekedési előrejelzésén.
Az USA Nigériából, valamint a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli Mexikóból és Oroszországból egyaránt pluszolajra számít – jelezte az amerikai energiaügyi miniszter a moszkvai tárgyalásain – és egyúttal azt várja, hogy az egyoldalú szaúdi termelésnövelés képes lesz letörni az árat. Az orosz szövetségi energiahivatal elnöke viszont azt közölte, hogy országának kitermelése a tavalyi 11 után az idén csak 7 százalékkal, napi 9 millió hordóra nő. Már elkezdett lassulni a termelés növekedése, mert a könnyen feltárható lelőhelyekből egyre kevesebb lesz – jegyezte meg Szergej Oganeszjan.
Az uniós pénzügyminiszterek a jövő héten kapják meg a brüsszeli bizottság által az olajárnak a GDP-re gyakorolt hatásáról készült jelentést, de Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes már most emlékeztetett: becslések szerint minden 10 dolláros emelkedés mintegy 0,5 százalékpontot visz el a növekedési ütemből, ugyanakkor az euró dollárral szembeni erősödése mérsékli ezt a hatást. Az Európai Központi Bank (ECB) egyelőre nem változtat decemberi, az ez évi GDP-növekedésre 1,6 százalékot, az inflációra 1,8 százalékot valószínűsítő előrejelzésén – közölte Nout Wellink, az igazgatótanács holland tagja. Szerinte a 40 dollár körüli olajár ugyan valamennyire befolyásolja a kilátásokat, de a hatás nem lehet olyan drámai, mint a hetvenes években, mert az inflációt figyelembe véve az akkori ár most 80 dollárnak felelne meg. Osztrák kollégája, Klaus Liebscher viszont úgy véli, hogy nem szabad alábecsülni a növekedésre és inflációra gyakorolt negatív hatást, de egyelőre korai jóslásokba bocsátkozni.
Az OPEC Szaúd-Arábia mögött második legnagyobb termelőjének, Iránnak az állami olajtársasága legalább 50 dolláros hordónkénti árra számít az idén, mert a termelés eloszlása nem igazodik a kereslethez. A kartell mindenesetre biztosan nem jár rosszul, az Al-Hayat napilap kalkulációja szerint a tagok összesített olajbevétele 11 százalékkal, 270 milliárd dollárra nő.
Bana Péter