A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) júliusi jegyzése, amely a múlt pénteken két hét után először zárt 40 dollár alatt a New York-i árutőzsdén, tegnap délutánra újból a lélektani szint fölé kúszott, a Brent 77 centtel, 37,30 dollárra drágult, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) több tagja is nyilvánosan bírálta Szaúd-Arábiát, amiért megkérdezésük nélkül döntött olajtermelésének napi 8,3 millióról 9,1 millió hordóra történő emeléséről. Ezért nem is várható a napi összesen 23,5 millió hordós névleges teljes OPEC-kvóta 2,5 millió hordóval történő megemelését kezdeményező hétvégi szaúdi javaslat gyors támogatása sem, márpedig a piac egységes álláspontot vár – írta kereskedőkre hivatkozva a Reuters.
Loyola de Palacio, az EU brüsszeli bizottságának energiaügyekért felelős tagja szerint az OPEC szavahihetősége forog kockán az árstabilizálás képességét illetően, ezért a kartellnek sürgősen ki kellene pukkasztania a fedezeti alapok spekulációi miatt felfúvódott árlufit. A nigériai elnök tanácsadója szerint viszont a piacot nem az érdekli, hogy az OPEC mekkora kvótaemelést jelent be, hanem hogy mekkora szabad kapacitás áll még rendelkezésre. A PIRA Energy tanácsadó cég úgy véli, hogy jelenleg csak Szaúd-Arábiának van jelentős szabad kapacitása, és mivel az ország a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik, nem engedheti meg az árak elszabadulását, mert ezzel ösztönzést adna az alternatív energiaforrásokba való befektetésnek, vagyis hosszú távon rosszabbul járhat.
A Standard & Poor’s (S&P) elemzése szerint megalapozatlanok azok a félelmek, hogy a rekord benzinár lefékezheti az Egyesült Államok gazdaságának fellendülését. Bár az amerikaiak nem szívesen költenek gallononként (4,5 liter) 2 dollárt benzinre, az üzemanyagra fordított kiadások elenyésző részét jelentik elkölthető jövedelmüknek. Ha a benzin ára 2,8 dollárra menne fel – érvel az S&P –, csak akkor alakulna ki hasonló helyzet, mint a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején, amikor a megugró energiaárak jelentősen hozzájárultak a gazdaság recesszióba süllyedéséhez.
Bana Péter