A kezdeti áresés után drágultak pénteken az amerikai kincstárjegyek azt követően, hogy a szövetségi munkaügyi minisztérium közölte: a fogyasztói árak áprilisban 0,2 százalékkal emelkedtek márciushoz képest, ezen belül az energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó úgynevezett maginfláció 0,3 százalékkal nőtt. A teljes inflációs adat jobb a Wall Street által várt 0,3 százaléknál – ez alapvetően az energiaárak stabilizálódásának tudható be –, ugyanakkor a maginfláció meghaladja a 0,2 százalékos konszenzust. Tizenkét havi viszonylatban a teljes infláció a márciusi 1,7 százalékról 2,3 százalékra, a maginfláció pedig 1,6-ról 1,8 százalékra nőtt, vagyis megközelítette a Fed 1-2 százalékos célsávjának felső értékét. A piac arra számít, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága június végén 25 bázisponttal emeli az 1 százalékos alapkamatot. A dollár kezdetben erősödött, zárásig azonban 1,1888-ra gyengült az euróval szemben, miután Michigani Egyetem előzetes májusi fogyasztói bizalomindexe a vártnál valamivel gyengébb, az április értékkel megegyező 94,2 pont lett. Az árfolyam azonban így is csak kevéssel maradt el a közel egyhavi csúcsot jelentő csütörtöki 1,1772 dollártól.
Az ipari termelés az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint áprilisban 0,8 százalékkal nőtt az előző havi 0,1 százalékos csökkenés után, a kapacitáskihasználtság pedig a márciusi 76,5-ről 76,9 százalékra javult, ami 2001 júliusa óta a legmagasabb arány. A Wall Street mindössze 0,4 százalékos termelésnövekedést és 76,7 százalékos kapacitáskihasználtságot várt. Az iparon belül a feldolgozóipar kibocsátása 0,7 százalékkal nőtt, főként a félvezetők, a számítógépek, a bútorok és a háztartási berendezések gyártásának erősödése miatt.
Papp Zoltán