Miközben az amerikai vállalatok nettó nyeresége 2001 harmadik negyedéve és 2003 harmadik negyedéve között 87 százalékkal gyarapodott, a bérek és jövedelmek a két év folyamán mindössze 4,5 százalékkal emelkedtek és a vállalatok által megtermelt összes jövedelemből a munkaerő javadalmazására fordított rész 64,6-ről 60,2 százalékra csökkent – derül ki a washingtoni kereskedelmi minisztérium jelentéséből. A munkavállalók jövedelme a legkisebb mértékben nőtt a II. világháború óta eltelt azon időszakokat figyelembe véve, amikor az USA gazdasága egyébként bővülő periódusokban volt. Barry Bosworth, a Brookings egyetem tanára úgy számol, hogy az inflációt levonva a két év alatt reálértékben csupán 1,1 százalékkal nőttek a keresetek. Az erőteljes gazdasági növekedésből leginkább a részvénytulajdonlás révén lehet profitálni – állítja Bosworth.
Az Economic Policy Institute szerint a béremelkedés lassúsága alááshatja a gazdasági növekedést, amint a Bush elnök által keresztülvitt jövedelemadó-csökkentésben az adó-visszatérítési csekkek élénkítő hatása elmúlik, a Fed rászánja magát a monetáris szigorításra és az olajár kedvezőtlen hatása érzékelhetővé válik. A fellendülés ez esetben kifulladhat, miután a magánfogyasztás hajtja a gazdaságot. A jövedelmek növekedését az fékezi, hogy 2001 januárja óta 1,5 millió munkahely szűnt meg az USA-ban, aminek nyomán a termelékenység – az egy munkaórára eső megtermelt érték – az utóbbi két év mindegyikében 4 százalékkal nőtt, ami ezt megelőzően 1947-ben fordult elő utoljára. A bérrecesszió tényére Alan Greenspan, a Fed elnöke is felhívta a figyelmet a minap, de hozzátette, hogy az az állapot, amelyben a termelékenység javulása szinte csak a haszonkulcsok emelkedésében volt érzékelhető, már elkezdett változni, így a haszonkulcsok esetleges csökkenése nyomán az alkalmazottak nagyobb részben részesednek a GDP-ből.
Bana Péter