A márciusi 95,4-ről áprilisban 96,3 pontra emelkedett a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet hétezer német vállalatvezető megkérdezése alapján elkészített üzleti bizalomindexe. A Reuters elemzői csak 95,1 pontot, azaz visszaesést vártak, és az adat magát a gazdaságkutatót is meglepte. Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke szerint egyelőre túl korai erőteljesebbé váló fellendülésről beszélni, mert az index csak a gazdaság mérsékelt növekedésének folytatódására utal, amint azt az elkövetkező félévre vonatkozó várakozások részindexének visszaesése is jelzi. A Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője szerint bár pozitív jel a jelenlegi feltételek kedvezőbb megítélése, a széles körű fellendülés képébe semmiképpen nem illik bele a várakozások részindexének immár harmadik hónapja tartó romlása.
A hat vezető német gazdaságkutató intézet a német lapok szerint napokon belül lefelé módosítja az ez évi GDP-növekedésre adott prognózisát az eddigi 1,4-1,8 százalékhoz képest. Az új előrejelzés átlaga valószínűleg már csak 1,4 százalék lesz. A német kormány, amely a tavalyi stagnálás után ez évre eddig 1,5-2 százalékos növekedést prognosztizált, de a költségvetés tervezésekor csak 1,7 százalékkal kalkulált, várhatóan szintén még e héten 1,5 százalékra szállítja le előrejelzését. Ha azonban a gazdaság a vártnál gyengébben teljesít, kevés az esély arra, hogy a kormány jövőre a maastrichti stabilitási kritériumban szereplő 3 százalék alá tudja leszorítani a GDP-arányos költségvetési hiányt, ezért a német kormányon belül nézeteltérés alakult ki a Buba aranykészlete egy részének esetleges eladásából származó bevétel felhasználásáról. Hans Eichel pénzügyminiszter a befolyó összegnek legalább a kamatát a költségvetési lyukak betömésére fordítaná, de az ötlettel nem ért egyet Schröder kancellár, aki a Focus magazinnak azt nyilatkozta, hogy az összeggel a kutatás-fejlesztési alapokat kellene támogatni.
