Májusban indul huszonhárom év óta az első líbiai tartályhajó az Egyesült Államokba, miután Bush elnök pénteken jelentősen enyhített az 1982-ben életbe léptetett, majd 1986-ban az észak-afrikai országgal való kereskedés teljes betiltására szigorított gazdasági szankciókon. A mostani döntés - amely azt követően született meg, hogy Líbia tavaly decemberben bejelentette: lemond a tömegpusztító fegyverek előállításáról és felszámolja kutatási kapacitását - lehetővé teszi, hogy az amerikai cégek helyreállítsák líbiai tevékenységük nagy részét. A szankciókra válaszul Líbia is számos amerikai vállalat vagyonát fagyasztotta be: ezek közül az egyik legértékesebb a ConocoPhillips vezette Oasis Groupé, amely 1986 előtt napi 400 ezer hordó olajat termelt ki. A másik nagy nyertes a szankciók előtt napi 170 ezer hordó olajat felszínre hozó Occidental Petroleum lehet. A líbiai olajszektor az európai beruházásoknak köszönhetően rohamléptekben növekszik és Tripoli reményei szerint 2010-ig napi mintegy 2 millió hordóra futtatható fel a kitermelés, ami 30 milliárd dollár tőke érkezését feltételezi.
Bush döntése nem terjed ki az USA-ban zárolt líbiai állami tulajdonra és továbbra is korlátozza a légi forgalmat a két ország között, valamint nem veszi le Líbiát a terrorizmust támogató államok listájáról sem, így az ország a washingtoni vétó miatt nem juthat pénzhez a nemzetközi hitelszervezetektől. Az ENSZ 1999-ben függesztette fel a légi és fegyverembargót, miután Tripoli kiadta az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett elkövetett repülőgép-robbantás gyanúsítottjait a hágai nemzetközi törvényszéknek és tavaly szeptemberben oldotta fel a szankciókat, amikor Líbia bejelentette: kártérítést fizet az áldozatok családtagjainak.
Bana Péter