Kelet-Ázsia gazdaságának növekedési üteme a tavalyi 5,7-ről az idén 6,3 százalékra gyorsul, ami a legnagyobb mérték azóta, hogy a világgazdaság négy évvel ezelőtt kezdett lelassulni - áll a Világbanknak a térségről készített előrejelzésében. A nemzetközi hitelszervezet tavaly októberben még csak 5,7 százalékos GDP-bővülést jósolt az egyebek között Kínát, Dél-Koreát, Tajvant magában foglaló régiónak. Az ezt meghaladó növekedést az Egyesült Államokba irányuló export bővülése, a technológiai szektor feléledése, az alacsony kamatszint és a beruházások magas szintje segíti elő. Jótékonyan hat, hogy a világ második legnagyobb gazdasága, Japán által támasztott kereslet egyre erősebb. A legnagyobb veszélyt a kínai gazdaság hirtelen lefékeződése jelentené. A prognózis szerint Kína GDP-jének növekedési üteme 9,1-ről 7,7 százalékra csökken, és ezzel párhuzamosan importjának bővülése az első negyedévi éves összevetésben mért 42,3 százalékról jócskán mérséklődik. A kínai import durván 10 százalékos visszaesése viszont egyaránt 1-1 százalékponttal apasztja Dél-Korea és Tajvan GDP-növekedését.
A Világbank szerint Kína külkereskedelmi többlete nem indokolja a jüan jelentős felértékelését, de a tíz éve a dollárhoz 8,28 jüanon rögzített árfolyam korlátozza a pekingi gazdaságirányítás mozgásterét, egyebek között azért, mert ezzel Kína gyakorlatilag az USA monetáris politikáját importálja, ami a 3 százalék körüli infláció és a jóval nagyobb ütemű gazdasági növekedés közepette már nem megfelelő. A pekingi vezetés egyelőre továbbra is csak homályos ígéreteket tesz a rugalmasabb árfolyamrendszer ügyében, de a Dow Jones szerint a piac arra számít, hogy egy év múlva mintegy 5 százalékkal ér többet a jüan a dollárhoz képest.
Bana Péter