Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közölte: az állam által nem támogatott nyugdíjalapokba történő befizetések nem tekinthetők államháztartási bevételként, ha azonban az állam szubvencionálja az országban működő magánnyugdíjalapokat, az erre költött összeg államháztartási kiadásnak minősül. Mivel a lengyel kormány tavaly 10,3 milliárd zlotyval (1 dollár=3,93 zloty), a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeggel támogatta a magánnyugdíjalapokat, a döntés várhatóan jelentősen megnöveli a lengyel államháztartási hiányt, amely így jóval meg fogja haladni a stabilitási paktumban meghatározott 3 százalékos plafont. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ország eurózónához való korai csatlakozását, mivel Varsó azt tervezte, hogy 2007-re 3 százalék alá szorítja le a hiányt, és 2010-ben vezeti be az eurót.
A változtatás logikája, hogy ha a nyugdíjbefizetés magánpénzből történik, a befizetőnek kell viselnie a kockázatokat – nyilatkozta az Eurostat illetékese. A döntés miatt lengyel közgazdászok számítása szerint az idén 12 milliárd zloty (3,06 milliárd dollár) kötelezően fizetendő nyugdíj-megtakarítás esik ki a költségvetés bevételi oldalából. Így az idén a jelenlegi tervben szereplő 5,7 százalékról a GDP 7,2 százalékára szökik fel az államháztartási hiány. Emiatt meg kell triplázni a 2004–2007. közötti időszakra tervezett kiadáscsökkentést és nagyon fel kell gyorsítania a privatizációt, máskülönben semmi esély nincs az euró 2010-es bevezetésére – mondja a BHP Bank vezető közgazdásza. A BRE Bank elemzője szerint a döntés hatása még függ a további tárgyalásoktól is, amelyeken a kormány várhatóan harcolni fog az új szabályozás ellen. Elemzők szerint a piacokon várhatóan nem okoz felfordulást az új szabályozás, mert senki sem számított gyors lengyel eurócsatlakozásra.
Bana Péter