Az Európai Unió brüsszeli bizottsága hivatalosan elfogadta a német kormánynak az idei és a jövő évi államháztartási hiányra vonatkozó prognózisait, de úgy látja, a 2005-ös célkitűzés megvalósulása két okból is kérdéses. Berlin programja szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idei 1,7 százalék után jövőre 2,5 százalékkal bővül, s a GDP-arányos deficit a tavalyi 4 százalék után idén 3,25, jövőre 2,5 százalékra mérséklődik. A 2004-es számokkal a bizottság egyetért, de 2005-re csupán 1,8 százalékos növekedést jósol, ráadásul attól tart, hogy az állami kiadások - a nyugdíjakra, az egészségügyre és a munkanélküli-segélyekre fordítandó pénzek miatt - a tervezettnél magasabbak lesznek. Így Németország azt kockáztatja, hogy a 2005-ben a deficit sorozatban negyedik éve meghaladja a valutauniós stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos plafont.
A német pénzügyminisztérium a brüsszeli állásfoglalásra azzal reagált, hogy a 2005-ös célt nehéz, de nem lehetetlen elérni. A bizottsági közlemény hangneme egyébként feltűnően békülékeny azok után, hogy Brüsszel a közelmúltban bírósághoz fordult, amiért a pénzügyminiszterek tanácsa nem kezdeményezte Németország - és Franciaország - megbüntetését a deficitlimit túllépése miatt. A német tervek értékelésén túl a közlemény elismerően szól a spanyol és a belga fiskális programokról. Spanyolország a tavalyi 0,5 százalékos többlet után idén nullszaldót, a következő három évre minimális szufficitet irányoz elő, a belga államháztartás tavaly szintén többlettel zárt, s a tervek szerint 2004-től 2006-ig nullszaldós, majd 2007-ben újra szufficites lesz.
Bana Péter
Papp Zoltán