BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Fiskális korrekciót sürget Közép-Európában az EBRD

Az EU-hoz májusban csatlakozó három legnagyobb országnak mielőbb rendbe kell tennie költségvetését, különben a csatlakozás kezdeti költségei miatt kritikussá válhat a helyzet - állítja az EBRD vezető közgazdásza.

2004. január 21. szerda, 23:59

Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban gyors fiskális korrekcióra van szükség a pénzügyi krízis elkerülése érdekében - jelentette ki a Reutersnak nyilatkozva Willem Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza. A kiigazítást azért tartja halaszthatatlannak, mert a májusi uniós csatlakozás kezdetben extraköltségeket jelent, így a mostani fiskális kurzus mellett elviselhetetlenül magasra szökne a hiány. Buiter szerint lehetséges a kiadásokat úgy csökkenteni, hogy ez ne okozzon recessziót, mert a beruházások és az export biztosítanák a gazdasági növekedést. Ugyanakkor kételyei is vannak a tekintetben, hogy a kormányok mennyire hajlandók takarékoskodni, s elképzelhetőnek tartja, hogy a korrekciós intézkedésekre akkor kerül csak sor, amikor már nagyon nagy a baj, és ennek megfelelően fájdalmas lépésekre kényszerülnek.
Magyarországhoz hasonlóan egyelőre Lengyelország és Csehország is nagyon messze van attól, hogy teljesítse az eurózónához való csatlakozás fő kritériumát, amely szerint az államháztartási hiány nem lehet magasabb a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál. A lengyel deficit tavaly a GDP 4,8 százalékára rúgott, s az idén előreláthatólag 5,3 százalékra nő. Csehországban egyelőre csak a központi költségvetés hiánya ismert 2003-ból, ez a GDP 4,5 százalékának felelt, az áht-hiány valószínűleg 6-7 százalék volt, amit 2006-ig 4 százalékra akarnak leszorítani. Az EU-csatlakozással kapcsolatban a Reuters idézi Laza Kekicet, az Economist Intelligence Unit Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatóját, aki arra figyelmeztet, hogy a belépés előtti időszakhoz képest az új tagok az első periódusban veszíteni fognak. Szerinte a három országnak az uniós költségvetéshez való hozzájárulása az első évben a GDP két százalékát is elérheti. Erre reagálva Elizabeth Werner, a brüsszeli bizottság illetékes szóvivője emlékeztetett rá, hogy a 2002. decemberi koppenhágai csúcson született megállapodás szerint a csatlakozó államok nem válhatnak nettó befizetőkké, igaz, ez azon is múlik, mennyire képesek fogadni az uniós pénzeket. Van ugyan egy kompenzációs alap arra az esetre is, ha sok támogatásról kellene lemondaniuk, mindenre azonban nem lehet felkészülni.

Papp Zoltán
Papp Zoltán

Ez is érdekelhet