Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra is hatályban maradnak a Líbiával szemben 1986-ban életbe léptetett amerikai szankciók - közölte George W. Bush elnök kongresszusi képviselőkhöz intézett tegnapi levelében. Bush elismerte: fontos és pozitív Kadhafi múlt havi ígérete, hogy országa lemond tömegpusztítófegyver-programjáról és lehetővé teszi ennek nemzetközi ellenőrzését is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amint Líbia kézzelfogható tettekkel fog hozzájárulni a korábbi aggályok eloszlatásához, az Egyesült Államok is viszonozni fogja ezeket. Az Egyesült Államok 1986-ban a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolta meg Tripolit, és erre hivatkozva hirdetett embargót Líbia ellen, amit 1988 decemberében követett az ENSZ is, közvetlenül azután, hogy a skóciai Lockerbie fölött felrobbantottak egy amerikai utasszállító repülőgépet.
Líbia tavaly elismerte felelőségét a merényletért, és hajlandónak mutatkozott 2,7 milliárd dollár, azaz fejenként 10 millió dollár kártérítést fizetni az áldozatok hozzátartozóinak. A megállapodás értelmében az érintettek ebből 4 milliót megkaptak, miután az ENSZ tavaly szeptemberben feloldotta az embargót. Washington azonban nem tekinti magára nézve kötelezőnek azt a megállapodást, amit a líbiaiak az áldozatok rokonaival kötöttek, amely szerint áprilisban fel kell oldania az amerikai szankciókat, s csak ezt követően juthatnak hozzá a hozzátartozók a további kártérítéshez.
A szankciók feloldásával Líbia több száz millió dollárnyi, az Egyesült Államokban befagyasztott vagyonához juthatna hozzá, és normalizálódna helyzete a világgazdaságban - a szankciók ugyanis tiltják a kereskedelmet az országgal, ami vonatkozik a kőolajvásárlásra is. Az amerikai olajtársaságok alig várják, hogy visszatérhessenek Líbiába, ahol egykor naponta több mint egymillió hordónyi nyersolajat termeltek ki. Egyes olajcégeknek, a BBC szerint köztük a Marathonnak és a ConocoPhilipsnek, még mindig jelentős vagyona van az országban, amit zároltak.
