Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkaadók a jövőben a korábbinál rugalmasabban szabhatják meg a munkaidő hosszát és beosztását, viszont kisebb szabadságot élveznek a készenléti állapot definíciójában, legalábbis ha a tagállamok jóváhagyják az EU brüsszeli bizottságának kezdeményezését, amely jelenleg még csak vázlatos formában létezik. A bizottság széles körű konzultációt kezdeményez a tíz évvel ezelőtt elfogadott munkaidő-direktíva módosítására, mivel az a tapasztalatok szerint nem érte el a kívánt eredményt. A direktívát Nagy-Britannia annak idején azzal a feltétellel fogadta el, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, hatályba léptetik-e a 48 órában maximált munkahétre vonatkozó előírást. Ezzel az opcióval eddig elsősorban London élt, de az utóbbi időben egyre több tagország döntött úgy, hogy nem alkalmazza a direktívát. Brüsszel szerint ezért indokolt annak felülvizsgálata. A direktíva alkalmazásának mellőzését a munkavállaló beleegyezéséhez kötötték, de, mint kiderült, a hozzájárulás sokszor nem önkéntes volt, hanem kikényszerített.
A bizottság ennek megfelelően olyan irányban kíván módosítani, hogy jobban figyelembe vegyék a munkaadók érdekeit, de egyúttal a munkavállalók egészségi szempontjaira is tekintettel legyenek. A maximum 48 órás munkahetet jelenleg négy hónapra kivetítve szabják meg, ezt fél évre meghosszabbítanák. Szigorúbban, pontosabban határoznák viszont meg a munkaidő fogalmát. Ezt ma a munkaadók igen nagyvonalúan kezelik, csak akkor tekintik munkaidőnek a munkahelyhez nem kötött készenléti állapotot, ha ténylegesen szükség van a munkavállaló tevékenységére, például orvosok esetében. Brüsszel tehát konzultációra szólítja fel az érdekelt feleket, akik március 31-ig tehetik meg észrevételeiket.
