Napokon belül 18,6 milliárd dollár összértékben 26 tendert írnak ki az iraki újjáépítésére, ám a szerződéseket csak olyan országok cégei kaphatják meg fővállalkozókként, amelyek részt vesznek a koalíciós erőkben vagy hozzájárulnak a háború utáni ellenőrzéshez – közölte Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes. Ez azt jelenti, hogy kizárják a megrendelésekből a háborút ellenző országok, így Németország, Franciaország és Oroszország vállalatait. Wolfowitz a diszkriminációt nemzetbiztonsági okokkal magyarázta, de egyben reményét fejezte ki, hogy a kizárt országok vállalatai majd nyomást gyakorolnak kormányaikra, hogy azok csatlakozzanak a háború utáni katonai és humanitárius erőfeszítésekhez.
A www.rebuilding-iraq.net webhelyen található tájékoztató hatvan olyan országot említ – köztük Magyarországot –, ahonnan társaságok fővállalkozókként pályázhatnak. A szöveg szerint a szerződések a villamos, a távközlési és a közlekedési infrastruktúra újjáépítésére, valamint biztonsági és igazságügyi feladatok ellátására fognak vonatkozni. A Reuters által megszólaltatott jogászok és közgazdászok képmutatásnak ítélik, hogy az USA a nemzetbiztonsági érdekek ürügyét felhasználva áll bosszút a háborúhoz nem csatlakozó országokon. Párizsban máris közölték, hogy a kormány meg fogja vizsgálni, összhangban van-e az amerikai döntés a nemzetközi versenyszabályokkal.
A The Guardian című brit lap tegnapi száma „A háború privatizálása” címen közöl cikket arról, hogy Irakban meghatározó szerepük lett a hadiipari és egyéb magáncégek embereinek. A brit katonai kontingens 9900 fő, hadiipari vállalatok alkalmazottaiból viszont tízezren vannak Irakban, úgyhogy az amerikai csapatok után ők a második legnagyobb erő. A magánszektor annyira belefolyt a hadászati, a megszálló és a békefenntartási műveletekbe, hogy nélkülük az Egyesült Államok már nem is boldogulna. A háború márciusi megindításakor például négy magáncég polgári alkalmazottai irányították a hadihajók fegyverrendszereit, és a B–2-es lopakodó bombázók fegyvereit is civilek kezelték. De szintén magáncégek végzik az új iraki hadsereg katonáinak és a rendőröknek a kiképzését, valamint vezető politikusok őrzését. Az első Öböl-háborúban még száz katonára jutott egy hadiipari alkalmazott, ma már tíz az egyhez az arány.
Papp Zoltán