Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányközi konferenciát (KK) megnyitó szombati csúcstalálkozón az EU alapító országai, Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok állást foglaltak az alkotmánytervezet lényeges módosítása ellen, és rajtuk kívül Dánia, Svédország és Írország is hajlik arra, hogy elfogadja ezt az álláspontot. A többi kis- és közepes méretű ország azonban nem látja szavatoltnak a tagok egyenlőségét, ezért azt akarják, hogy fennmaradjon a jelenlegi rendszer, azaz az EU brüsszeli bizottságában minden országnak teljes jogú képviselője legyen, a miniszterek tanácsa élén pedig ne álljon állandó elnök, amint a nagyok szorgalmazzák, hanem maradjon meg a rotáció, amikor a tagállamok félévente váltják egymást. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy túl nagy hatalom koncentrálódjon az állandó elnök kezében, aki vélhetően egy nagyobb országból kerülne ki. A lázadók a nagy országok túlereje ellenére várhatóan győzelmet fognak aratni, mivel az ellentábor nehezen tudja alátámasztani álláspontját.
A tagországok szavazati súlya ügyében Spanyolország és Lengyelország külön frontot nyitott. Miközben az összes többi ország elfogadja azt a módosítást, amelynek értelmében a miniszterek tanácsában a többségi döntések feltétele, hogy az érintett országok egyszersmind az EU-lakosság legalább 60 százalékát képviseljék, Madrid és Varsó ezt elutasítja, mivel a legutóbbi kormányközi konferencián Nizzában olyan pozíciót készítettek, miszerint szavazatuk súlya alig marad el a kétszer olyan népes Németországétól, és erről nem akarnak lemondani. Végül több ország, főként, ahol katolikus többségű a lakosság, azt akarja, hogy az alkotmányban kifejezett utalás legyen a keresztény vallásra, mint az európai kultúra bölcsőjére. A jelenlegi alkotmánytervezet utal a vallásra, mint az európai kultúra forrására, anélkül azonban hogy megnevezné a kereszténységet.
Az olasz kormány továbbra is azt reméli, hogy a decemberi brüsszeli csúcson lezárhatóvá válik a KK, ezt azonban ma már egyre kevesebb ország osztja. Megelégszenek azzal, hogy az alkotmány legkésőbb jövő tavaszra készüljön el, hogy az új tagok májusi csatlakozását követően, de még a júniusi európai parlamenti választás előtt aláírhassák.
