Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A brüsszeli bizottság nagyszabású közlekedési infrastruktúrafejlesztő programot javasol, amelynek célja az európai közlekedés fejlesztésén túl az, hogy lökést adjon az Európai Unió stagnáló gazdaságának. A 2020-ig tartó, 29 kiemelt fontosságú projektet tartalmazó, 220 milliárd euró összegű beruházási programot tegnap fogadta el a testület. A tervek szerint autósztrádák, 300 kilométeres sebességgel száguldó expresszvonatok kötnék össze Európa ipari központjait, kikötőit, és kapcsolnák be a gazdasági vérkeringésbe a távolabbi, eddig elhanyagolt régiókat. Mivel a projektek nagy része átnyúlik a határokon, mód van arra, hogy a költségek legfeljebb 30 százalékát az EU közös kasszájából fedezzék. A többi 70 százalékot a privát szféra és az állami büdzsé fedezné, az EIB kedvezményes hitelei segítségével. A javaslat Magyarországot érintő része a 2010-ig elkészülő Budapest-Bécs, illetve a 2015-re kiépülő Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest vasútvonal és az Athén-Szófia-Budapest autópálya, amely 2010-re épülne meg.
Brüsszel szerint az infrastruktúrafejlesztés csúcspontján a munkálatok 0,6-1 százalékponttal járulnak hozzá az EU gazdasági növekedéséhez, s mintegy 400 ezer munkahelyet hoznak létre. A 220 milliárdból 80 milliárdot 2006-ig kell előteremteni, ezekből fedeznék a már előrehaladott állapotban lévő beruházásokat. Az EU vezetői októberi brüsszeli csúcstalálkozójukon vitatják meg az indítványt, amely a korábbi TEN (transzeurópai hálózat) módosítása. A brüsszeli elképzelések beleilleszkednek a közelmúltban javasolt olasz, illetve francia-német növekedésösztönző programba, pontosabban ahhoz már egy konkrét tervet tesznek az asztalra. A bizottság szerint a prioritást élvező programon kívül, azzal párhuzamosan, de legfőképpen nemzeti erőből megvalósuló egyéb infrastrukturális befektetések összege további 600 milliárd eurót tesz ki.
