Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
New Yorkban, az ENSZ közgyűlés peremén 19 kisebb és közepes méretű EU tagállam és tagjelölt állam külügyminisztere igyekezett országa álláspontját összehangolni az EU készülő alkotmányáról. A jövő héten kezdődő kormányközi konferencián várhatóan tudatják a „nagyokkal” (Franciaországgal, Németországgal, Spanyolországgal, Nagy-Britanniával és Olaszországgal), hogy nem fogadják el az Európai Konvent által elkészített alkotmánytervezetnek az európai bizottság összetételéről és az EU állandó elnökéről tett javaslatát. Az „azonosan vélekedők” megerősítették: véleményük szerint az EU alkotmánya a nagyobb tagországok érdekeinek kedvez és ezt ellensúlyozni kívánják, akár annak árán is, hogy nem fejezik be a kormányközi konferenciát az év végéig. A kisebbek az európai bizottság jogkörét akarják szélesíteni, ezért is ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállamnak legyen benne teljes jogú tagja. Az állandó elnökség intézményével szemben megőriznék a jelenlegi félévente rotáló elnökséget, bár talán itt lehet kompromisszumot találni, ha a nagyok enyhítik az állandó elnök dominanciáját, és vele szemben egy izmosabb bizottság állna. Tegnap az Európai Parlament is állást foglalt az alkotmánytervezetről, leszögezve, hogy azon már nem volna szabad változtatni. Leszavazták a konzervatívok javaslatát, hogy az alkotmány külön is emlékezzen meg a keresztény–zsidó hagyományról, ne csak általában a vallásról, mint kulturális örökségről. A szociáldemokrata frakció nehezményezi, hogy a soros olasz elnökség a kormányközi konferencián az Európai Parlamentnek ugyanolyan megfigyelői státust szán, mint a román, bolgár és török delegációnak.
