Az EU pénzügyminisztereinek hét végi olaszországi találkozóján Franciaország megígérte, hogy költségvetési hiánya 2005-ben már nem lépi túl az EU által engedélyezett küszöböt. Különösen a kisebb országok pénzügyi vezetői, közöttük is Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter támadta vehemensen francia kollégáját, Francis Mert – az EU luxemburgi bíróságával fenyegette meg –, hogy Párizs tartsa tiszteletben a stabilitási és növekedési paktumot, amely szerint a költségvetés deficitje a GDP maximum 3 százaléka lehet. Franciaország a gazdaság növekedésének elsőbbséget adva eredetileg csak 2006-ra akarta ezt teljesíteni, de a mostani vállalásnak köszönhetően valószínűleg elkerüli, hogy az EU brüsszeli bizottsága a GDP 0,5 százalékának megfelelő pénzbüntetéssel sújtsa, ami akkor róható ki, ha egy tagállam három egymást követő évben megsérti a maastrichti megállapodást. Berlin esetében ugyanez fennáll, Németország azonban nagyobb hajlandóságot mutat a nyugdíj-, az egészségügyi és a munkanélküli-ellátás reformjára. A megállapodás rugalmasabb értelmezéséről persze nem zárul le a vita: Karl-Heinz Grösser osztrák pénzügyminiszter szerint a paktum világosan rendelkezik és a 2005-ös ígéret homályos. Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke viszont leszögezte, hogy a gazdaság stagnálása idején a növekedésre kell összpontosítani, és rugalmasan kellene értelmezni a paktumot, különösen akkor, amikor a japán deficit meghaladja a 8 százalékot és az amerikai is 5 százalék körül van.
