Csupán formális engedményt tett a kínai vezetés John Snow amerikai pénzügyminiszternek, aki azért utazott Pekingbe, hogy elérje a jüan árfolyamának mielőbbi felszabadítását. A kiadott nyilatkozat szerint a két ország egyetért abban: idővel be kell vezetni a jüan lebegtetését, s mielőbb lépéseket fognak tenni ebbe az irányba, vagyis semmilyen konkrét ígéret nem hangzott el. Az Egyesült Államok üzleti körei a kínai fizetőeszköz alulértékeltségének tulajdonítják az ázsiai ország termékeinek térhódítását az amerikai és a világpiacon, és - mint Snow hangsúlyozta - fenntarthatatlan a kétoldalú kereskedelemben kialakult 103 milliárd dolláros amerikai deficit. A kínai jegybank kormányzója viszont annak a véleményének adott hangot, hogy a jüan felértékelése helyett az Egyesült Államoknak növelnie kellene a Kínába irányuló exportot, ezzel csökkentve a hiányt. A kormányzó szerint a felértékelés tömeges munkanélküliséget okozhatna vidéken, s a jüan lebegtetésére csak a piac árfolyam-alakító szerepének fokozatos érvényesítése után kerülhet sor. Hasonló nyilatkozatot tett a kínai miniszterelnök is. A kínai valuta árfolyamát még 1994-ben rögzítették, azóta 8,28 jüan ér egy dollárt.
Elégedettséggel töltheti el viszont a washingtoni kormányzatot, hogy a kínai kormányfő ígéretével összhangban olyan reformintézkedésekre kerül sor a monetáris politikában, amelyek hosszabb távon növelhetik a dollár iránti keresletet. Így például e héten 2000-ről 5000 dollárra emelték a külföldre utazó magánszemélyek által kivihető készpénz összegét. Tervezik, hogy több vállalat kapna jogot amerikai államkincstári kötvények vásárlására, és a cégek a jelenlegi minimális arányúnál többet tarthatnának meg exportbevételeikből valutában.
