A fellendülés üteme továbbra is igen eltérő a szervezet tagországai között, és az eurózóna továbbra is a gyenge láncszem a vezető gazdasági térségek között, ezért az Európai Központi Banknak (ECB) készen kell állnia a kamatcsökkentésre - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) negyedéves jelentése. A párizsi székhelyű szervezet az eurózóna ez évi GDP-növekedési prognózisát az áprilisi 1 százalékról tegnap 0,5 százalékra rontotta le, ugyanakkor változatlanul arra számít, hogy az amerikai gazdaság 2,5 százalékkal bővül, míg a japán GDP esetében elképzelhetőnek tartja a 2 százalékot meghaladó ütemet. Az eurózónában már látszanak a fellendülés jelei, de ezek gyengék, ráadásul a korábban vártnál három hónappal később jelentkeztek - áll a jelentésben. Ehhez képest meglepő derűlátásról tanúskodik, hogy az OECD továbbra is 2,4 százalékos GDP-növekedést vár jövőre a térségben.
Ha későn jöttek is a fellendülés jelei, legalább egyre egyértelműbbek. Az eurózóna GDP-jének kétharmadát adó szolgáltatószektor teljesítménye augusztusban tizenhárom hónap óta nem látott mértékben bővült a tegnap közzétett felmérési adatok szerint. A szegmens üzleti aktivitási indexe a júliusi 50,2-ről augusztusban 52 pontra emelkedett, holott az elemzők csak 51 pontot vártak.
A feldolgozóipar teljesítményét is magában foglaló kompozit index 49,8-ről 51,2 pontra ugrott, így egy év után újra átlépte a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontot. A fellendülés tartósságát jelzi, hogy az új üzletek részindexe 49,8-ről 51,8 pontra emelkedett, így tavaly december óta először nőtt a rendelésállomány. A térség legnagyobb gazdaságainak mindegyikében javult a szolgáltatószektor teljesítménye: az index Németországban 48,1-ről 51,8 pontra, Franciaországban 51,8-ről 52 pontra, Olaszországban 52-ről 52,4 pontra emelkedett.
Bana Péter