Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összesen negyvenegy tájjellegű minőségi élelmiszert tartalmaz az a lista, amelyet az EU brüsszeli bizottsága el akar fogadtatni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaival. Az ügyet napirendre tűzik a WTO szeptember közepén, a mexikói Cancúnban összeülő miniszteri értekezletén is.
A tájjellegű termékek márkanevének kizárólag földrajzi eredetű használatát eddig nem sikerült érvényesíteni. Kanadában például nem árusíthatják az Olaszországból származó pármai sonkát ezen a néven, mert egy helyi termelő levédette a nevet. A bizottság szerint a jövőben elsőbbséget kell adni a valós földrajzi származásnak, így a roquefort sajt, a konyak vagy a beaujolais vörösbor csakis a nevét adó francia régióból származhat. A földrajzi indikációt viselő termék védettsége nem azonos a márkanévével - hangzik a bizottság érvelése.
Az utóbbi ugyanis átruházható, eladható, az árucikk gyártása mobilizálható, elvihető, szemben a tájjelleggel. Brüsszel számít a hasonló problémával küszködő országok támogatására. India a Darjeeling, Srí Lanka a Ceylon teát, Guatemala a kiváló minőségű Antigua babkávéját védené le. Az EU-lista egyébként kiegészítést nyer majd a bővítéssel, hiszen az új tagoknak - köztük Magyarországnak - is vannak tájjellegű élelmiszerei.
