Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Irakban kormányzó amerikai adminisztráció 1,6 milliárd dolláros beruházási tervet hagyott jóvá, aminek nyomán a jelenlegi háromszorosára emelkedik a kőolajtermelés az országban. A Middle East Economic Survey (MEES) értesülései szerint a július elején elfogadott, kilenc hónapos program értelmében ez év végéig kellene elérni a napi 2 millió hordós termelést, és jövő áprilisra a 2,8 milliós, vagyis a háború előttinek megfelelő szintet. A MEES ezt túlzottan optimista célkitűzésnek tartja, mert a terv azzal számol, hogy csökkenni fog a korábbi terveket meghiúsító szabotázsakciók és tolvajlások száma. A Halliburton-csoporthoz tartozó Kellog Brown and Root már 300 millió dollárt ölt az iraki olajkitermelés infrastruktúrájának talpra állításába, de a létesítményekbe szállított új berendezéseket rendszeresen ellopják, a termelés pedig május óta megragadt a napi 800 ezer hordós szinten.
A tervhez szükséges pénzből több mint 1 milliárdot az Egyesült Államok biztosít, s az irakiak rendelkezésére áll ezenkívül az ENSZ védnöksége alatt további 1,7 milliárd dollár olajkitermelő és -feldolgozó berendezésekre. Később kerül sor annak megvitatására, hogyan lehetne az iraki olajtermelést az Öböl-háború előtti, napi 3,5 millió hordós szintre növelni. A nehézségek ellenére máris van előrelépés: tegnap aláírták az első hosszú lejáratú, december 31-ig érvényes olajszállítási szerződéseket a Royal Dutch/Shell Grouppal, a ChevronTexaco Corp.-pal, a ConocoPhillipsszel és a BP Plc.-vel – vagyis az új iraki olajpolitika jegyében az olajmultikat részesítik előnyben, kihagyva a korábban a közvetítésen meggazdagodott kereskedőházakat.
Az olajpiacok tegnap délelőtt erős áreséssel reagáltak a hírre, hogy tűzharcban megölték Szaddám Huszein két fiát, Kuszájt és Udájt, a bukott rezsim két legrettegettebb vezetőjét, de később ismét felkúsztak az árak.
