Az egyesült államokbeli Microsoft Corp. az ősztől felhagy részvényopciós programjával, amely a szoftvergyártót a csúcstechnológiai szektor sikertörténetévé, több ezer alkalmazottját pedig dollármilliomossá tette (a kilencvenes évek végére a részvény árfolyama közel megszázszorozódott az 1986-os nyilvános kibocsátási árhoz képest). A cég mintegy ötvenezer alkalmazottja a még futó opciós program keretében 33-34 dolláros áron ugyan megveheti a cégtől a részvényt, de jelenleg a tőzsdén a papír csak 27-28 dollár körül forog. Ezért a Microsoft az elértéktelenedett opciókat az év végéig egyelőre még nem ismert áron megveszi alkalmazottaitól. A csoport ösztönzési rendszerében az opciók szerepét szeptembertől olyan részvények veszik át, amelyeket az alkalmazottak csak több év után adhatnak el, és csak akkor, ha még a cégnél dolgoznak. Az új rendszer egyelőre szokatlan, mert más cégek csak felső vezetőiknek teszik lehetővé ilyen részvények vásárlását.
A részvényopció intézménye mindenesetre nagyban hozzájárult a csúcstechnológiai buborék kialakulásához, majd kipukkadásához, mert az egyébként is folyamatosan emelkedő árfolyamok közepette a jogosultak a vállalati eredménytől függetlenül az általuk előre jó alacsonyan megszabott áron juthattak hozzá az adott cég papírjaihoz és gyorsan meg is szabadultak azoktól. Az aranykor azonban a lufi kipukkadása, majd a vállalati könyvelési botrányok miatt végképp véget ért és a részvényopciók a bírálatok kereszttüzébe kerültek. Az opciók egyébként ma már többnyire semmit sem érnek, egyrészt mert kicsi a valószínűsége annak, hogy az árfolyamok még a jogosultság lejárta előtt olyan mértékben felfelé ívelnek, ami megéri lehívásukat. A befektetői bizalmat alapjaiban rendítette meg, amikor az Enron felső vezetői a könyvelési szabálytalanságok előtt érvényesítették opciójukat és túladtak a részvényeken.
Bana Péter