A legfrissebb német makroadatok megerősítik, hogy az első félévben recesszióban volt a gazdaság, de júniusban talán már kimozdult a mélypontról, ami a második félévben éreztetheti hatását. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a májusi 10,7-ről júniusban 10,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, a regisztrált állástalanok száma három éve a legnagyobb mértékben, 33 ezer fővel, 4,407 millió főre süllyedt. Szezonális korrekció nélkül 4,342 millióról 4,257 millió főre süllyedt a szám. Az adatok nem igazolták a munkanélküliség további emelkedésével kapcsolatos várakozásokat. Wolfgang Clement gazdasági miniszter szerint az adatokban már tükröződnek a kormány munkaerő-piaci reformjai, de a gazdaságban végbemenő kedvező fordulat nélkül nem lehet tartós javulásra számítani. Florian Gerster, a munkaügyi hivatal vezetője szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének jövőre legalább 1 százaléknak kell lennie ahhoz, hogy új munkahelyek keletkezzenek. A munkaügyi központok egyre többször rendelik be az állástalanokat, és ajánlanak nekik rosszabbul fizetett munkahelyeket, ami miatt sokan inkább lemondanak a segélyről, így a statisztikákból is kikerülnek, másrészt egyre népszerűbb az önfoglalkoztatás, mert az állam pénzzel támogatja az ezt választókat - emlékeztetnek elemzők.
A második negyedévben valószínűleg ismét zsugorodott a GDP, így az első három havi visszaesés után technikai recesszióról lehet beszélni. Az ipari termelés a legfrissebb adatok szerint májusban 0,7 százalékkal zsugorodott az előző hónaphoz képest, és ezzel már a harmadik egymást követő hónapban csökkent. Az építőiparban 3,9, a feldolgozóiparban 0,7 százalékos volt a visszaesés. A keletnémet autóipari sztrájkok miatt várhatóan a júniusi adatok sem lesznek sokkal kedvezőbbek. Éves összevetésben az áprilisi 3,8 százalékos visszaesés után 2,6 százalékkal bővült a kibocsátás.
A deflációs veszély emlegetése várhatóan lassan eltűnik majd az elemzésekből: a nagykereskedelmi árak májusban még 0,8 százalékkal estek, de júniusban már stagnáltak. Éves összevetésben a 0,2 százalékos csökkenést 0,5 százalékos emelkedés követte. Az alacsony kamatok valószínűleg már nem csupán a fogyasztói bizalom immár negyedik hónapja tartó javulásában éreztetik hatásukat, hanem a tényleges vásárlási hajlandóságban is.
Bana Péter