Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága holnap teszi közé az unió gazdaságának élénkítését célzó intézkedésekre vonatkozó terveit. A húszéves program keretében elsősorban az infrastrukturális beruházásokat és a kutatást kívánják ösztönözni. A tagállamok üdvözlik a tervet, de egyben szkeptikusak is. A koncepció szerint ugyanis a kiadások legalább 20 százalékát kívánják közösségi pénzből fedezni, ez azonban átcsoportosítást és nem új forrást jelent, s természetesen függ a privát szféra hajlandóságától is. Az EU házibankja, az Európai Befektetési Bank hosszú lejáratú kötvénnyel járulna hozzá a tőke előteremtéséhez, csak éppen az az apró részlet vár megoldásra, hogy ki garantálja a kötvény visszafizetését.
A múlt hét végén Pedro Solbes, a bizottság pénzügyekért felelős tagja elismerte, hogy a tavaszi előrejelzés ismét csak túl rózsásnak bizonyult, és az EU idei növekedése nem éri el az 1 százalékot sem, talán 0,7 százalék lesz, ha nem jön közbe váratlan esemény. A jelek szerint mind távolabb kerül a 2000-ben a lisszaboni csúcstalálkozón kitűzött cél, hogy az unió az évtized végére a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává válik. Ebben ma már valószínűleg senki sem hisz, de a jelszót persze nem lehet visszavonni. A gazdasági bajokat jól tükrözi, hogy a Business Week most közzétett listáján a világ 100 legértékesebb vállalata közül csak 30 uniós cég, viszont 57 amerikai. Az első tíz cég között csupán két EU-vállalat - a nyolcadik helyen a Royal Dutch /Shell, a kilencediken a British Petroleum - szerepel. A legértékesebb német vállalat, a Deutsche Telekom az 51. a listán, a Siemens pedig a 78.
