Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A görög elnökséget lezáró múlt hét végi háromnapos EU-csúcstalálkozó résztvevővi szerint az európai konvent által kidolgozott alkotmánytervezet jó kiindulási alapot és kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent. A tervezetet az októberben kezdődő külügyminiszteri szintű kormányközi konferencia véglegesíti és jövő májusban, az új tagok csatlakozását követően írják alá. Az ünnepélyes nyilatkozatokból azonban az is kiderült, hogy az egység ezen a téren csak látszólagos. Spanyolország és Lengyelország érintetlenül akarja hagyni a nizzai szerződésben rögzített döntéshozói mechanizmust, amely számukra előnyösebb, mint a konvent által kidolgozott alkotmánytervezeté. Szavazatuk súlya a miniszteri tanácsban ugyanis eszerint majdnem azonos Németországéval, jóllehet lakosságuk csak fele annak. Teljes a megosztottság abban a tekintetben is, hogy milyen legyen az EU brüsszeli bizottságának összetétele, milyen területeken adják fel a vétójogot és legyen-e hivatkozási alap a kereszténység, avagy maradjon a semlegesebb „vallás” tradíciója. A magyar miniszterelnök garantálná a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogait is. Széles körű egyetértésre talált viszont az EU külügyminiszteri posztjának létrehozása, hogy ne ismétlődhessen meg az iraki válság körüli mély megosztottság. A külügyminiszter „munkaköri leírását” segíti majd a Javier Solana külpolitikai főmegbízott által kidolgozott és a csúcson megvitatott biztonságpolitikai doktrína, amely az EU stratégiai céljait tartalmazza.
A csúcstalálkozó résztvevői kinyilvánították, hogy az öt nyugat-balkáni ország - Albánia, Horvátország, Szerbia-Montenegró, Macedónia és Bosznia-Hercegovina bizonyos feltételek teljesülése esetén az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. A teljesítendő feltételek között szerepel a korrupció és pénzmosás kiküszöbölése, megfelelő kisebbségi politika, a hágai nemzetközi bírósággal való együttműködés (Szerbia, Horvátország és Bosznia esetében). A 2007-ig szóló korábban megajánlott ötmilliárd euró anyagi támogatás mellett további 200 milliót hagytak jóvá. Az EU vezetői támogatásukról biztosították az olasz kormány által kezdeményezett európai New Deal kezdeményezést és ennek folytatására kérték fel Rómát.
A most véget ért csúcstalálkozó az utolsó, amelyet nem Brüsszelben, hanem valamelyik tagállam területén tartottak. A nizzai szerződés értelmében, ha az unió tagjainak száma eléri a 18-at, akkor mindig a belga főváros ad helyet a csúcsértekezleteknek. Ez év decemberében elvben még Olaszország adhatna otthont a találkozónak, hiszen a bővítésre csak jövő májusban kerül sor, de Róma genovai G-8-csúcs ideje alatt zajló utcai összecsapások miatt lemondott erről a jogáról.
