Az EU-fogyasztók csak akkor élvezhetnek hasonló jogokat és védelmet az összes tagállam területén, ha harmonizálják az erre vonatkozó szabályozást. Az EU brüsszeli bizottságának javaslatcsomagja 2005-re teremtené meg a ma még szerteágazó és országonként nagyon különböző jogszabályok egységesítését. Számtalan panasz tanúsítja, hogy a kereskedők egy része minden joghézagot azonnal kihasznál: a megtévesztő reklámtól kezdve a hamis ígérettel a boltba csalogatott vevő becsapásáig rengeteg formája van a tisztességtelen versenynek. A javaslat biztosítani akarja, hogy a fogyasztó minden információt megkapjon, a termék márkáját, árát, adóját stb. illetően. Brüsszel az általános kritériumok mellett konkrét szabályokat is felsorol, így például törvényszegés lesz megjátszott csődre hivatkozva kiárusítani, továbbá a vevőket egyetlen termék kedvező árával a boltba csalni, amelyről kiderül, hogy vagy nem létezik, vagy nincs belőle elegendő készlet.
A napjainkban egyre terjedő agresszív eladói praktikáknak is határt szabnak, így tilos lesz a fogyasztót otthonában kéretlenül felkeresni, s a telefonos zaklatást, e-mail vagy fax küldését is korlátozzák. A bizottság a piaci szereplők érdekképviselőivel történt kétesztendei konzultáció után gyűjtötte egybe a javaslatcsomagot, amelyet az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, mielőtt - brüsszeli várakozások szerint - 2005-ben hatályba léphetne. A bizottság több példát is említ az eltérő nemzeti szabályozásra: Németországban a Clinique kozmetikai gyártó nem forgalmazhatta termékeit, mert a fogyasztóban a név esetleg orvosi szolgáltatás képzetét keltheti. A Colgate-Palmolive pedig Ausztriában nem hirdethette termékeit azzal, hogy dermatológiai próbának lettek alávetve, mert a hatóságok szerint a tesztről széles körű tájékoztatást kellett volna nyújtania. Ezek a termékek ugyanakkor a többi tagországban akadálytalanul megjelenthetnek a piacon.
