Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
GORDON TAMÁS, Brüsszel
Brüsszel megállapodott az Európai Gazdasági Térség (EGT) három EU-n kívüli országával, Norvégiával, Liechtensteinnel és Izlanddal a bővítés terheinek megosztásáról. A tíz új tag ugyanis a belépéssel egyúttal része lesz az 1994-ben az EU és az EFTA országaiból alakult EGT-nek is, és a tizenötök méltányosnak vélték, hogy az EFTA maradék három állama is hozzájáruljon az új tagok gazdasági-társadalmi felzárkóztatásához. Az érv egyszerű volt: a hármak is élvezik a 75 millió fogyasztóval megszaporodott belső piac áldásait. A bővítést követő öt év alatt az EFTA 600 millió euróval járul hozzá az uniós büdzséhez, amelyből a tízek, továbbá három EU-s kohéziós ország – Görögország, Spanyolország és Portugália – részesül majd.
Norvégia ezenkívül kétoldalú kapcsolatokon keresztül további 567 millió eurót bocsát a tizek rendelkezésére, amit az EU úgynevezett kohéziós kulcsa szerint osztanak el, vagyis Magyarország ennek a 13,1 százalékára lesz jogosult. A tárgyalások fontos gazdasági témája volt a tengeri halak kvótájának kérdése. Norvégia korlátozás nélkül szállíthatott a lengyel halfeldolgozó iparnak, amely a jövőre nézve is szerette volna biztosítani a korábbi kontingenst. Ennek érdekében az EU végül lényegesen megemelte a fagyasztott hering, makréla és rák kvótáját. A megállapodást a csatlakozási szerződésekkel együtt ratifikálja majd az immár 28 tagországból álló EGT.
