Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Málta, Szlovénia, Magyarország és Litvánia után Szlovákia is igent mondott az Európai Unióhoz való csatlakozásra, méghozzá az eddigi legnagyobb többséggel. A pénteken és szombaton tartott véleménynyilvánító népszavazás izgalmasan alakult, az urnák zárása előtt egy órával a részvétel még nem érte el az érvényességhez szükséges 50 százalékot, de végül 52,15 százalékra nőtt s a voksolók közül 92,46 százaléknyian szavaztak az EU-tagságra.
A devizapiac minden bizonnyal a korona erősödésével reagál a referendum kimenetelére - vélik elemzők. A múlt hét első felében a fizetőeszköz gyengült a jegybank intervenciójának hatására, majd csütörtökön és pénteken a befektetők kivártak.
Pénteken 41,030 koronát adtak egy euróért; a Reuters által megkérdezett elemzők szerint ma 40,800-ra módosulhat az árfolyam, s ezt még további izmosodás követheti.
Sokan arra számítanak, hogy a jegybank még e hónapban 50 bázisponttal mérsékli a vonzóan magas, 6,5 százalékos irányadó kamatot.
A népszavazáson a legnagyobb, 60 százalékot meghaladó részvételt Pozsonyban regisztrálták, a magyarok lakta dél-szlovákiai járásokban Tőketerebes kivételével mindenütt a jogosultak több mint fele elment szavazni. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint ez annál is inkább örvendetes, mert a dél-szlovákiai régióban erősebben jelentkeztek a magyarországi alacsony részvétel negatív hatásai.
A legkisebb részvételi arányt az észak-szlovákiai körzetekben mérték, ott, ahol a parlamenti választásokon döntően a Vladimír Meciar vezette HZDS-re és a nacionalista SNS-re szavaznak. Az incidensektől mentes, a kormánynak mintegy 52 millió koronába kerülő referendumot követően a szlovák törvényhozásnak háromötödös többséggel kell ratifikálnia az ország uniós csatlakozását, várhatóan júniusban.
Az alacsony részvétel okait kutató elemzők szerint a kampány nem volt megfelelő, az állampolgárok többnyire haszontalan általános információkat kaptak. Mikulás Dzurinda miniszterelnök vasárnap közölte: hideg fejjel és becsületesen fogja mérlegelni a kampányt, de az alacsony részvételért nem egyedül annak színvonala a felelős. A kormányfő szerint sok politikus „az unióra szavazunk, de...” stílusban kampányolt, s ez a módszer negatív hatású. Emellett sokan úgy vélték, hogy mivel az EU-tagság végeredményben a parlament döntésétől függ, nem érdemes elmenni szavazni. Dzurinda nem volt hajlandó elárulni, felveti-e Csáky Pál miniszterelnök-helyettes visszahívását, aki a kormánykampány levezényléséért felelt.
A kampány főleg az „eurohimnusz” révén híresült el, amikor Varga Miklós Európa című dalát a szerző beleegyezése nélkül akarták felhasználni. Sokakat zavart, hogy a kabinet SMS-felhívásokkal bombázta a mobiltelefon-tulajdonosokat, a kormány által finanszírozott tévéreklámokban valótlanságokat állítottak, a magyar szórólapok katasztrofális magyarsággal készültek el, ezért nem is terjesztették őket, végül számos magyar-szlovák óriásplakátot színtiszta szlovák körzetben helyeztek el.
A következő EU-népszavazást Lengyelországban tartják június 7-én és 8-án. A csatlakozás támogatottsága igen magas - a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 81 százalékos -, az viszont kérdéses, meglesz-e az ügydöntő referendum érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvétel. Ha nem, úgy a parlamentnek kétharmados többséggel kellene megszavaznia a belépést, amire azonban minimális az esély.
