A márciusi 0,3 százalékos emelkedés után áprilisban ugyanilyen mértékben csökkent havi viszonylatban a fogyasztói árindex az Egyesült Államokban. Ekkora csökkenést utoljára másfél éve regisztráltak, s bár a változást főként az energiaárak 4,6 százalékos esése okozta, az ezek és a hasonlóképp ingadozó élelmiszerárak nélkül számított maginfláció is már második hónapja nulla százalék volt. A Dow Jones által megkérdezett elemzők a magindex 0,1 százalékos emelkedésére számítottak. Utoljára 1982 végén volt példa arra, hogy két egymást követő hónapban nem nőtt a magindex. Tizenkét havi viszonylatban a maginfláció 1,5 százalék volt, ez 1966 óta a legalacsonyabb drágulás.
A Federal Reserve két héttel ezelőtt utalt arra, hogy a nemkívánatos jelentős mértékű dezinflációnak nagyobb a valószínűsége, mint az árak megugrásának. A most közölt adatok már kifejezetten a deflációs félelmeknek adnak tápot, bár a szakértők szerint a tartós árcsökkenésnek kicsi az esélye. A munkanélküliség nőtt ugyan, a feldolgozóiparban jelentős a túlkapacitás, de az elkövetkező hónapokban várhatóan élénkül a konjunktúra, és a lakossági kereslet fokozódásával az árak is emelkednek. Ezt vetíti előre a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexének alakulása: a májusi hóközi index 93,2 pontra nőtt az áprilisi 86-ról, mégpedig úgy, hogy a jelenlegi költekezési hajlandóságot tükröző részindex 96,4-ről 94,1 pontra csökkent, a kilátásokra vonatkozó részindex viszont 79,3-ról 92,7-re ugrott föl. A Fed többször jelezte már, hogy megvannak az eszközei a deflációs spirál kialakulásának megakadályozására, ezért az április fogyasztói árindex fényében nem tartható kizártnak, hogy júniusban tovább csökken a negyvenéves mélyponton lévő, 1,25 százalékos alapkamat.
Papp Zoltán