fotó: Bloomberg
Az olaj és az arany árának esésével, a kötvényhozamok emelkedésével, valamint a dollár és a részvényárfolyamok erősödésével reagáltak a piacok arra, hogy az amerikai-brit haderő jelentős pozíciókat foglalt el Irak kőolajban gazdag déli részén, s egyúttal óriási légitámadást indított Irak ellen. New Yorkban a nyersolaj ára több mint 4 százalékkal, hordónként 27 dollár alá süllyedt pénteken, s erre a hétre további csökkenés várható, miután a szövetségesek már csaknem teljesen ellenőrzésük alá vonták a dél-iraki olajlétesítményeket. Az olajár csökkenésének Oroszország is vesztese, amely a hét végén a háború leállítását követelte, s a hírek szerint orosz olajcégek máris keresik a jogi lehetőségeket arra, hogy megvédjék érvényben lévő szerződéseiket, ha az új iraki kormány amerikai és brit társaságokat részesítene előnyben a kitermelésnél. A háború gyors befejezését előrevetítő fejlemények nyomán a befektetők hatalmas összegeket vontak ki a menedéket jelentő, biztonságos instrumentumokból. Az arany ára 6,9 százalékkal, unciánként 326,1 dollárra csökkent pénteken, az amerikai állampapírpiacon pedig a tízéves kincstárjegyek hozama 3,96-ról 4,11 százalékra emelkedett, így a hozam már 55 bázisponttal magasabb a március közepén regisztrált négy évtizedes mélységi rekordnál.
Az euró 0,9 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben, 1,0527 dollárig gyengülve. A svájci frankkal szemben 1,2 százalékot erősödött az amerikai valuta, a pénteki záróárfolyam 1,40 frank volt. Tartották lendületüket a részvénytőzsdék is, a Dow Jones iparindex a hét folyamán 8,4 százalékkal emelkedett, ami több mint húsz éve a legnagyobb heti javulás.
Elemzők mindamellett kételyeiknek adtak hangot a tőzsdei felfutás tartósságával kapcsolatban, mondván, a piacokat most elsősorban az mozgatja, hogy a befektetők feladják a katasztrófa-forgatókönyv esetére kialakított fedezeti pozíciókat. A gazdasági fundamentumok felől semmilyen ösztönző hatás nem érkezik, ráadásul a háború még nem lefutott, így a lendület kifulladhat. Egy elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA-ban a háborúnak csak minimális gazdaságélénkítő hatása lehet, hiszen a százmilliárd dollárra becsült költségek a GDP-nek csupán egy százalékát teszik ki közvetlenül és a katonai kiadások hatását bőven ellensúlyozzák más tényezők, így főként a fogyasztói bizalom gyengülése.
Papp Zoltán