Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nézeteltérések a légtér használatának mikéntje, illetve a török csapatok Irakba vezénylése körül merültek fel. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a bevonuló török egységek összeütközésbe kerülhetnek az észak-iraki kurd erőkkel, így Washington szeretné elkerülni a törökök iraki bevonulását. Eközben a jelentések szerint a határon komoly török haderő összpontosul, s néhány egység már iraki területen van. Törökország egyik fő célja, hogy megakadályozza a kurdok önállósodási törekvéseit, végső soron a független kurd állam kialakulását.
Az amerikaiak szerint ők is meg tudják oldani az észak-iraki menekültek problémáját, s képesek ellenőrizni a kurdok által ellenőrzött területen lévő olajmezőket is. Amíg azonban a törökök nem nyitják meg légterüket, az amerikaiak nem tudnak csapatokat és felszereléseket szállítani a térségbe.
Török illetékesek aláhúzták, az Egyesült Államokkal kötött, légtérhasználati egyezmény nem teszi lehetővé az amerikai gépek török bázisokon való feltankolását - ezt az amerikai fél értetlenséggel fogadta. Törökország nem szeretné továbbá azt sem, hogy a támadás részeként amerikai és brit repülők járőrözzenek Irak felett a repüléstilalmi övezetben. A halogatással a törökök anyagilag legalábbis nem járnak túl jól, korábban több milliárd dollár kompenzációra kaptak ígéretet, ám ezt már az USA visszavonta.
