Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
fotó: Bloomberg
A vezető európai tőzsdeindexeken tegnap már nem látszott az előző napok részvényvásárlási láza, miután egyre valószínűbb, hogy az Irak lefegyverzése érdekében indított háború nem ígérkezik gyorsnak. Egyelőre nem világos, hogy a legfelsőbb iraki vezetők vélt tartózkodási helyére irányított amerikai cirkálórakéták elérték-e céljukat és megölték-e Szaddám Huszeint. Az iraki elnök ugyan megjelent a tévé képernyőjén ezt követően és szent háborúra szólított fel az USA ellen, de nem derült ki, hogy ezt élő adásban tette-e. George W. Bush tévébeszédében arra figyelmeztetett, hogy a háború hosszabb lehet, mint egyesek feltételezték. Az amerikai erők kuvaiti főparancsnokságának egy tisztje szerint a két-három napig tartó korlátozott akciók után legalább háromezer műholdirányítással célba juttatható bombát és cirkálórakétát vetnek majd be. A piacokon nem alakult ki egyértelmű trend: a dollár az euróval szemben délutánra 1,06 fölé gyengült, az arany áprilisi határidős jegyzése átlépte a 337 dollárt, de az olajárak folytatták lejtmenetüket. Az európai tőzsdeindexek enyhén süllyedtek, a New York-i piacok veszteséggel nyitottak.
A háború a legóvatosabb becslések szerint is 100 milliárd dollárba kerülhet az Egyesült Államoknak, ami a GDP egy százalékának felel meg. A kalkuláció az 1991-es Öböl-háború tapasztalatain alapszik és nem veszi figyelembe a háború esetleges elhúzódását, nem is beszélve az egyéb bonyodalmakról. A várható újjáépítési költségekkel együtt az összeg az 1600 milliárd dollárt is elérheti a következő tíz évben. Ha azonban a háború csak 30-60 napig tart, akkor csak 44-60 milliárd dollár a közvetlen költség - véli a Brooking Institute katonai szakértője.
A leggyorsabban a légitársaságok érzik meg a háború pénzügyi hatásait, miután máris törölték közel-keleti járataikat. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) a növekvő üzemanyag- és biztonsági költségek ellensúlyozása érdekében, valamint az utasok számának csökkenése miatt három százalékkal emelte a jegyárakat a nemzetközi járatokon. Az intézkedésről, amely április 15-étől lép életbe, a légitársaságok képviselői a hét eleji genfi tanácskozásukon döntöttek.
