Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának magyar idő szerint tegnap éjjelre halasztott ülése előtt az olajárak lefelé tartottak, mert a jelek arra utaltak, hogy Washington és London rugalmasabb határozati javaslatot kíván előterjeszteni az Irak lefegyverzésére egy hetet adó pénteki ultimátumhoz képest. Ezzel mérséklődött a háború azonnali kitörésének veszélye, ami az iraki termelés teljes egészében való eltűnését és a kuvaiti olaj egy részének kiesését is magával hozva az általános vélekedés szerint rögtön 40-45 dollár közé röpítené az olajárat.
A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) áprilisi határidős jegyzése kora délután 36,94 dollár volt, 33 centtel alacsonyabb a hétfői záróárnál, az Európában irányadó északi tengeri Brent pedig 37 centtel, 33,32 dollárra gyengült. Így a WTI ára messze került a néhány hete kialakult, 12 éves csúcsot jelentő 39,99 dollártól. A piaci szereplőket nem befolyásolta a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tegnapi ülése, mert előre látható volt, hogy a kartell nem változtat a napi 24,5 millió hordós kitermelési kvótán. Az OPEC már így is legalább 25,5 millió hordó olajat termel, ugyanakkor el akarta kerülni a látszatát, hogy a termelés névleges emelésével akár közvetetten is támogatná a háborút - mondta a GNI brókercég elemzője. Egy hosszú háború a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint igen sokba kerülne a világgazdaságnak, amelynek bruttó hazai termékét (GDP) akár 2 százalékponttal is csökkentheti, ha a konfliktus más országokra is átterjed. Az olajár felszaladna, a fogyasztói és az üzleti bizalom egyaránt hanyatlana, és még a jelenleginél is erősebb bizonytalanság lenne úrrá a pénz- és tőkepiacokon, miatt a vezető jegybankoknak természetesen azonnal kamatot kellene csökkenteniük. Egy rövid háború viszont akár még jótékonyan is hathatna a világgazdaságra és a részvényárfolyamokra - véli az IMF az eredetileg csak áprilisban nyilvánosságra hozni tervezett, de a német Handelsblatt által kiszivárogtatott jelentésében. Az IMF egyébként a háború nélkül is sötétebbnek látja a kilátásokat: a világgazdaság ez évi növekedésére vonatkozó prognózisát 3,7-ről 3,3 százalékra módosította.
A Közel-Keleten mindenesetre háborút szimatolnak, legalábbis ez következik a Reuters szerint abból, hogy egyaránt felszökött a térség országainak repülőbenzin-, gázolaj- és benzinimportja. Az amerikai hadsereg ugyanis bármilyen magas árat kész lesz megfizetni e termékekért, ha a harci cselekményekhez szüksége lesz az üzemanyagra.
