Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
FOTÓ: BLOOMBERG
A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) áprilisi jegyzése tegnap délután 35,90 dollárra csökkent a pénteki 36,50 dolláros záróárról, mivel a piac résztvevői úgy ítélték meg, hogy a legfrissebb események nyomán csökkent az azonnali háború veszélye. A múlt héten a jegyzés tizenkét éves magasságban, 39,99 dolláron is állt.
A török parlament a hét végén leszavazta a kormány előterjesztését 62 ezer amerikai katona beengedéséről, Bagdad pedig megkezdte a kifogásolt rakéták megsemmisítését és közölte: egy héten belül jelentést ad biológiai fegyvereiről. Ugyancsak az áresés irányba hatott, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke, Abdullah al-Attijah katari olajminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy háború esetén felszabadítanák a kartell kvótáját. A kuvaiti állami olajtársaság viszont bejelentette, hogy a fegyveres konfliktus kitörésekor azonnal harmadával csökkentenék a kitermelést, ami napi 700 ezer hordó kiesését jelentené a világpiacról.
Sok elemző szerint az OPEC csak az iraki termelés kiesését tudná pótolni, így a kvóta felszabadítása önmagában nem lenne elegendő az áremelkedés megfékezéséhez, ahogy az az Öböl-háború esetén már tapasztalható volt. Az ankarai parlament döntése következtében Törökország akár 30 milliárd dollárt is veszíthet, Ankara ugyanis ennyi közvetlen támogatást és hitelgaranciát igényelt az USA-tól az esetleges iraki háború okozta gazdasági károk ellensúlyozására. A döntés nyomán mindenesetre esett a török líra, az államkötvények árfolyama és az isztambuli tőzsde vezető indexe 11 százalékkal zuhant.
A jegybank verbálisan interveniált a valuta védelmében, Abdullah Gül miniszterelnök pedig azzal próbálta megnyugtatni a hangulatot, hogy gyorsan benyújtotta a parlamentnek az adóreformot és az állami dohány-, valamint szeszipari vállalat eladásának tervét is tartalmazó ez évi költségvetést, amely a remények szerint megnyeri a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tetszését. Ezzel lehetővé válna, hogy az IMF 16 milliárd dolláros hitelkeretéből Ankara hozzájusson a reformok lassúsága miatt visszatartott, soron következő 1,6 milliárd dollárhoz.
