Költségvetési reformokat ígért tegnap Grzegorz Kolodko lengyel pénzügyminiszter az államháztartási helyzet javítása érdekében. A részleteket illetően csak annyit árult el, hogy meg fogják szüntetni a legtöbb adókedvezményt, cáfolta viszont azt az értesülést, hogy bevezetnének egy legfelső, 50 százalékos adókulcsot. A legalsó jövedelmi sávban ellenben változások várhatók, az alternatív elképzelések szerint vagy csökkentik a 19 százalékos kulcsot, vagy teljesen adómentessé teszik a legkisebb kereseteket. Kolodko a kiadásokhoz is hozzá akar nyúlni, de a cél, mint a Reuters tudósítása szerint fogalmazott, nem a kiadások csökkentése, hanem annak megakadályozása, hogy azok kontrollálatlanul nőjenek. Ennek érdekében valószínűleg megszüntetik egyes jóléti kiadások indexálását az infláció és az átlagbérek alakulása szerint.
Elemzők úgy számolnak, hogy a lengyel kormánynak a jövő évi költségvetésben - amelynek kiadási főösszege Kolodko szerint valamivel 200 milliárd zloty fölött lesz - 10-12 milliárd zloty extraforrást kell biztosítania az EU-tagság indulóköltségeinek fedezésére (1 euró = 4,19 zloty). A Kolodko ígérte intézkedések már csak emiatt is szükségesek, azonban a megszorításokról várhatóan majd csak a június 8-ai EU-csatlakozási népszavazás után derülnek ki a részletek, addig a kormány igyekszik jegelni ezt a témát.
A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó kéthetes repokamatot, a lombard- és a diszkontrátát pedig 50-50 bázisponttal, 8, illetve 6,75 százalékra mérsékelte. Az RPP legutóbb január végén, előzőleg pedig novemberben döntött monetáris enyhítésről. Az irányadó nominálkamat most negyed százalékponttal alacsonyabb lett a magyarországinál, a reálkamat azonban sokkal magasabb, tekintve hogy januárban rekordmélységbe, a decemberi 0,8-ről 0,4 százalékra csökkent a lengyel infláció. Elemzők ezért - valamint a gazdasági növekedés lanyhasága miatt - azt várják, hogy a jegybank az elkövetkező hónapokban folytatja az enyhítési kurzust.
