Gordon Tamás, Brüsszel
Az Európai Unió tíz nappal ezelőtt közös álláspontot fogadott el az iraki válság ügyében, amelynek lényege az volt, hogy az ENSZ-ellenőröknek folytatniuk kell munkájukat, az erőszak csak utolsó eszköz lehet. Nagy-Britannia (Spanyolországgal együtt) olyan ENSZ BT határozattervezetet nyújtott be, amely ellentétes a közös állásponttal. Ezzel London megsértette a maastrichti szerződésnek az EU közös kül- és védelempolitikájáról szóló rendelkezését. A szerződés J cikkelye 5. szakaszának negyedik bekezdése egyértelműen leszögezi, hogy „az a tagállam, amelyik egyúttal tagja az ENSZ BT-nek, megvédi az EU álláspontját és érdekeit”. Az iraki kérdés nyilvánvalóan megosztotta az Európai Uniót. Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja az EU külügyminiszterek hétfői ülését követően elismerte, hogy kudarcot vallott kísérlete, hogy fenntartsa az unió közös külpolitikáját. Ezek után kérdéses, milyen eredménnyel jár a trojka - az EU jelenlegi és következő soros elnöke, s az Európai Bizottság képviselője - holnapi washingtoni látogatása, amelynek során találkoznak Colin Powell amerikai külügyminiszterrel és Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadóval. A trojka ugyanis továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy az EU célja nem Szaddám Huszein erőszakos eltávolítása, hanem az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítése.
