Legrosszabb esetben sem okoz komoly recessziót az unióban az Irak elleni esetleges háború, bár idén és jövőre is visszafogná a gazdasági növekedést - áll az EU brüsszeli bizottsága tegnap közzétett jelentésében. A dokumentum szerint egy rövid lefolyású háború 0,1 százalékpontot vinne el a bruttó hazai termékből (GDP), hosszú konfliktus esetén azonban ez az 1,4-1,5 százalékpontot is elérheti, tekintettel az értékpapír- és a devizapiacokra gyakorolt hatásokra, valamint a befektetések és az idegenforgalom visszaesésére.
A bizottság hivatalosan 1,8 százalékos GDP-növekedéssel számol az idén, de a kiszivárogtatások szerint az előrejelzést hamarosan lefelé fogja módosítani.
A Reuters által megszerzett anyag négy forgatókönyvvel számol. A legderűlátóbb szcenárió szerint rövid háború esetén 43 dollárra fut fel az olajár, a kevésbé derűlátó szerint átmenetileg eléri az 57 dollárt. Elhúzódó háború esetén viszont évekig 35-40 dollár között marad az ár, ami legrosszabb esetben a fogyasztói bizalom összeomlását eredményezi és a gazdaság stagnálását vagy recesszióját idézi elő. Az infláció az olajártól függően idén 0,1-0,7 százalékkal ugorhat meg - áll a jelentésben.
Az ausztrál jegybank és egy canberrai kutatóintézet tanulmánya szerint a világ GDP-jének 1 százalékába kerülhet a következő néhány évben az esetleges Irak elleni rövid háború. Ez 2010-ig összesen több mint ezermilliárd dollár kiadást jelent globálisan. Az olajár emelkedése, a pótlólagos költségvetési kiadások és a gazdasági bizonytalanság csak az idén 173 milliárd dollárral rövidítheti meg a világ GDP-jét. Elhúzódó háború esetén a közvetlen és a közvetett költségek ennek háromszorosára rúgnának - állítja tanulmány. A rövid háború, amelyet egy-két évig eltartó újjáépítés követhet, nem sodorja recesszióba a világgazdaságot, de a beruházások visszaesnek és nem zárható ki, hogy a részvényárfolyamok még a tavaly októberi szintnél is lejjebb fognak majd padlót. A beruházások leginkább az USA-ban csökkennének - csak az idén és jövőre 8 százalékkal -, Japánban és Európában ennél kevésbé, tekintettel arra, hogy ezek az országok főszerepet játszanának az újjáépítésben.
Elhúzódó háború esetén a helyreállítás akár öt évet is igénybe vehet. A két forgatókönyv szerint egyaránt az olajár 90 százalékos megugrása várható a számításnál alapul vett 25 dolláros hordónkénti árhoz képest, de rövid háború után a jegyzés visszatérne e szint alá. A háború költségeinek oroszlánrésze ugyan az USA-t terhelné, Nagy-Britanniának, Ausztráliának és néhány európai országnak azonban szintén alaposan a zsebébe kellene nyúlnia, míg Japán ugyanezt feltehetően az újjáépítéskor lenne kénytelen megtenni.
