Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága szerint fontos lépést jelent az Európai Központi Bank (ECB) által kidolgozott javaslat az igazgatótanácsban alkalmazandó rotációs szavazásra, de világosabbá kell tenni a tervezetet. Pedro Solbes, a bizottság monetáris ügyekért felelős tagja szerint azonban még nem találták meg az ideális megoldást, így más lehetőségeket sem lehet kizárni. A javaslat azzal számol, hogy az eurózóna akár 27 tagúra is növekedhet, a szavazatok számát azonban 21-re korlátoznák (NAPI Gazdaság, 2003. február 5., 2. oldal). Összesen hat szavazatuk lenne az úgynevezett végrehajtó tanács tagjainak, a maradék tizenöttel pedig gazdasági súlyuknak megfelelően, időarányosan az egyes országok jegybankjainak képviselői rendelkeznének rotációs alapon, azaz megmaradna az egy ember - egy szavazat elv. Az ECB az országokat három csoportba osztaná gazdasági súlyuk szerint. Az öt legnagyobb ország négy állandó szavazathoz jutna, így az igazgatótanácsi ülések négyötödében szavazhatnának. A közepeseknél ez az arány 57, a kicsiknél pedig 38 százalék lenne. A bizottság szerint tisztázni kell a szavazási gyakoriságot, valamint az egyes csoportokon belül a sorrendet is. A gyakoriság meghatározásánál az országok népessége mellett legalább olyan fontos a gazdasági teljesítőképesség is - áll a bizottság jelentésében, amely ugyanakkor rámutat: kérdéses, hogy az ECB egyáltalán milyen mértékű reformot kezdeményezhet akkor, amikor a tagállamok az unió pénzügyi intézményrendszerének működését alapjaiban újra kívánják szabályozni. A javaslat jövője kétséges, mert elfogadásához egyhangú jóváhagyás szükséges, de Finnország és Hollandia máris kifogásolja a kisebb országok szavazati korlátozását és az Európai Parlament egyes tagjai sem boldogok - írta a Reuters. A jelenlegi szavazási eljárás átalakítása az EU-szerződés politikai érdekektől sem mentes, hosszas egyeztetést és alkudozást igénylő változtatását is szükségessé tenné.
