Fotó: bloomberg
A világ több mint ötszáz nagyvárosában, köztük Budapesten is tüntettek a hétvégén az iraki háború ellen. A megmozdulásokon több millióan vettek részt, amit a bagdadi lapok Irak győzelmeként ünnepeltek. Irak eközben igyekszik a nemzetközi közvéleményben erősíteni azt a képet, hogy áldozati báránynak szánják: Szaddám Huszein két órával a BT ülése előtt rendeletet adott ki, amelyben betiltotta a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését, gyártását és alkalmazását - amit egy évtizede hiába követelt Iraktól a világszervezet.
A helyzet tisztázásához nem járult hozzá Hans Blixnek pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott beszámolója, amely egyik oldalnak sem szolgáltatott megdönthetetlen bizonyítékokat. Leszögezte, hogy Irak nem számolt el maradéktalanul illegálisan létrehozott tömegpusztító fegyvereivel, de Mohamed el-Baradei-jel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjével együtt úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem találtak bizonyítékot e fegyverek létezésére. El-Baradei kijelentette, hogy további hat hónapra volna szükségük, és a további vizsgálódás mellett állt ki Franciaország, Oroszország és Kína is. Colin Powell, az Egyesült Államok külügyminisztere viszont az ENSZ-határozatok azonnali végrehajtását követelte Iraktól, és kijelentette: az erőszak alkalmazásának lehetőségét akár a közeljövőben meg kell fontolni, s a CNN-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy heteken belül döntenek a katonai akció megindításáról. A BT állandó tagjai közül csak Nagy-Britannia támogatta az amerikai álláspontot. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: humanitárius cselekedet volna a világot megszabadítani Szaddám Huszeintől.
Az iraki kérdés megosztotta a Biztonsági Tanácsot, a NATO-t, az európai nemzeteket, s megrendítette az olaj-, a részvény- és a valutapiacokat, amelyek a továbbra is tisztázatlan helyzet miatt különbözőképp reagáltak a Blix-jelentés nyomán kialakult helyzetre. A nyersolaj ára (ami az elmúlt három hónapban 45 százalékkal emelkedett) a BT-ülés után 29 hónapja a legmagasabb értéket érte el: az olajpiac szerint a jelentés Irakot elmarasztaló elemei következtében nőtt a háború veszélye. A részvények, állampapírok és a dollár árfolyama viszont azok miatt erősödött, akik úgy hiszik, a háború egyelőre nem fog kitörni, mert a fegyverzetellenőrök megkapják a kért haladékot kutatásuk folytatására. Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója mindenesetre tegnap úgy nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy egy esetleges iraki háború nem sodorná recesszióba a világgazdaságot.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ismét megerősítette George W. Bush elnök korábbi kijelentését, hogy az Egyesült Államok a BT támogatása nélkül is kész akcióba lépni Irak ellen, s ezt egy legalább akkora, vagy nagyobb koalíció élén fogja megtenni, mint az 1991-es Öböl-háború idején. Az Arab Liga külügyminiszterei tegnapi rendkívüli tanácskozásukon elítéltek minden egyoldalú lépést Irak ellen.
A Ha'aretz című izraeli lap szerint a jeruzsálemi kormány maximálta egyes fogyasztási cikkek árát, amelyek iránt a háborús veszély miatt jelentősen megnőtt a lakossági kereslet. Az újság jelentése szerint Kuvait megkezdte Irakkal határos területeinek lezárását.
A világ több mint ötszáz nagyvárosában, köztük Budapesten is tüntettek a hétvégén az iraki háború ellen. A megmozdulásokon több millióan vettek részt, amit a bagdadi lapok Irak győzelmeként ünnepeltek. Irak eközben igyekszik a nemzetközi közvéleményben erősíteni azt a képet, hogy áldozati báránynak szánják: Szaddám Huszein két órával a BT ülése előtt rendeletet adott ki, amelyben betiltotta a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését, gyártását és alkalmazását - amit egy évtizede hiába követelt Iraktól a világszervezet. A helyzet tisztázásához nem járult hozzá Hans Blixnek pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott beszámolója, amely egyik oldalnak sem szolgáltatott megdönthetetlen bizonyítékokat. Leszögezte, hogy Irak nem számolt el maradéktalanul illegálisan létrehozott tömegpusztító fegyvereivel, de Mohamed el-Baradei-jel, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjével együtt úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem találtak bizonyítékot e fegyverek létezésére. El-Baradei kijelentette, hogy további hat hónapra volna szükségük, és a további vizsgálódás mellett állt ki Franciaország, Oroszország és Kína is. Colin Powell, az Egyesült Államok külügyminisztere viszont az ENSZ-határozatok azonnali végrehajtását követelte Iraktól, és kijelentette: az erőszak alkalmazásának lehetőségét akár a közeljövőben meg kell fontolni, s a CNN-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy heteken belül döntenek a katonai akció megindításáról. A BT állandó tagjai közül csak Nagy-Britannia támogatta az amerikai álláspontot. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: humanitárius cselekedet volna a világot megszabadítani Szaddám Huszeintől.
Az iraki kérdés megosztotta a Biztonsági Tanácsot, a NATO-t, az európai nemzeteket, s megrendítette az olaj-, a részvény- és a valutapiacokat, amelyek a továbbra is tisztázatlan helyzet miatt különbözőképp reagáltak a Blix-jelentés nyomán kialakult helyzetre. A nyersolaj ára (ami az elmúlt három hónapban 45 százalékkal emelkedett) a BT-ülés után 29 hónapja a legmagasabb értéket érte el: az olajpiac szerint a jelentés Irakot elmarasztaló elemei következtében nőtt a háború veszélye. A részvények, állampapírok és a dollár árfolyama viszont azok miatt erősödött, akik úgy hiszik, a háború egyelőre nem fog kitörni, mert a fegyverzetellenőrök megkapják a kért haladékot kutatásuk folytatására. Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója mindenesetre tegnap úgy nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy egy esetleges iraki háború nem sodorná recesszióba a világgazdaságot.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ismét megerősítette George W. Bush elnök korábbi kijelentését, hogy az Egyesült Államok a BT támogatása nélkül is kész akcióba lépni Irak ellen, s ezt egy legalább akkora, vagy nagyobb koalíció élén fogja megtenni, mint az 1991-es Öböl-háború idején. Az Arab Liga külügyminiszterei tegnapi rendkívüli tanácskozásukon elítéltek minden egyoldalú lépést Irak ellen. A Ha'aretz című izraeli lap szerint a jeruzsálemi kormány maximálta egyes fogyasztási cikkek árát, amelyek iránt a háborús veszély miatt jelentősen megnőtt a lakossági kereslet. Az újság jelentése szerint Kuvait megkezdte Irakkal határos területeinek lezárását.
Az USA engedélyt kért, hogy fegyveres erői személy- és teherszállításra igénybe vehessék Magyarország közútjait és vasútvonalait. Az ügyben négypárti egyeztetést kezdeményezett a kormány.
