Colin Powellnek nem sikerült meggyőznie a Biztonsági Tanács tagjainak többségét az Irak elleni fellépés halaszthatatlanságáról. Német kormánytisztviselők szerint az USA nem tudott egyértelmű bizonyítékokat nyújtani, és az iraki fegyverzetellenőrzés meghosszabbítását akarják. Ugyanez a véleménye Dominique de Villepin francia külügyminiszternek és a BT két további állandó tagjának, Kínának és Oroszországnak is, mindannyian békés megoldást szeretnének találni. Nagy-Britannia továbbra is az Egyesült Államok mellett áll és hasonló nyilatkozatot adott ki tíz NATO-tagjelölt ország. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség vezetője szerint a helyzet kritikus, és Iraknak gyökeresen változtatnia kell eddigi viselkedésén.
A Ha'aretz című izraeli lap szerint Powell részben az izraeli hírszerzés adataira támaszkodott. Az izraeli vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag elkerülhetetlennek tartja a háborút. A török kormány korábban elzárkózott az Irak elleni offenzívához való segítségnyújtástól, noha az USA legalább 4 milliárd dolláros segítséget ajánlott fel az esetleges anyagi károk ellentételezésére.
Abdullah Gul miniszterelnök azonban most közölte: a parlament február 18-i ülése elé terjeszti javaslatát, hogy az amerikai csapatok törökországi támaszpontokat használhassanak fel az Irak elleni támadáshoz.
A piacokon hamar elült a Powell-beszéd nyomán feltámadt „háborús optimizmus”, ahogy világossá vált: a világ változatlanul megosztott Irak ügyében, és a helyzet továbbra is bizonytalan. A kezdeti erősödés után újra esett a dollár és a részvények árfolyama, profitrealizálás után stabilizálódott az arany, és ismét drágult a kőolaj.
Barabás János T.