Gordon Tamás, Brüsszel
Késik az Európai Unió és a tagjelölt országok közötti csatlakozási szerződések szövegének véglegesítése, azaz a politikai megállapodások jogi nyelvre való átültetése. A munkát a tervezett menetrend szerint a múlt pénteken kellett volna befejezni, de egyes tagjelöltek váratlan követelésekkel álltak elő, illetve kiderült, hogy néhány ország – köztük Magyarország – másként értelmezte a tárgyalásokon elért megállapodásokat. Magyarország esetében a legfőbb nézeteltérés a gyógyszerek kiegészítő szabadalmi oltalmára vonatkozik, amit az EU tágabb körben értelmez, vagyis az áruk nagyobb körét vonná be. Ha a tizenötök olvasata érvényesül, az súlyos gazdasági következményekkel járna, hiszen több lenne a magyar piacon a védett külföldi gyógyszer, ami a magasabb ár miatt nagyobb terhet jelentene az egészségbiztosító számára. A tárgyalásokon ezt nem tisztázták megfelelően, de a tizenötök szerint az ő értelmezésük a megállapodás logikájából következik, amit viszont a magyar fél vitat. Ugyancsak vitatott a a gyógyszerek védettségi foka, ennek azonban nincs jelentősebb gazdasági kihatása. Nézeteltérés van a védjegy használatának egyik részletkérdéséről, de ez inkább elvi jellegű.
Magyarország a szövegezés során nem fogalmazott meg új követelést, néhány más tagjelölt azonban igen. Málta például áfamentességet akar a kis- és középvállalatok számára, s egyes élelmiszerek és gyógyszerek esetében kedvezményes áfával számolna. Lengyelország az emberi élet védelméről akar külön nyilatkozatot csatolni a szerződéshez, ami az egykori ír záradékhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy akkor is tiltott legyen az abortusz, ha erről az EU közösségi szinten másként határozna. A most folyó szövegezés eredményeképpen az első, komplett angol fordítást február 19-én hagyja jóvá az Európai Bizottság, és ezt követően kezdődne meg a többi nyelvre való átültetés, ami még tartogathat meglepetéseket.
