A felrobbant űrsikló utasainak gyakorlatilag semmi esélyük nem volt a túlélésre. A hangsebesség tizennyolcszorosával, óránként 20 ezer kilométeres sebességgel közelítő űrjármű 66 kilométeres magasságban szakadt darabokra. Ilyen körülmények között semmi nem segíthetett a hét utason, köztük az első izraeli űrhajóson, Ilan Ramon-on. A katasztrófa a föld légkörének mezoszférájában következett be, ahol a hőmérséklet ugyan nem szélsőséges (kb. 250 Kelvin), a légnyomás azonban gyakorlatilag nulla.
Mindezek ellenére a NASA kiküldte katasztrófa-elhárító csoportját és rendkívüli helyzetet jelentett be.
Éppen a nagy magasság miatt az Egyesült Államok illetékesei kizárták a terrorista akció valószínűségét. Jelenleg ugyanis csak a legfejlettebb államok rendelkeznek olyan fegyverrendszerrel - ezek tipikusan a ballisztikus rakéta elhárító fegyverek - , amely képes ilyen magasságban megsemmisíteni légijárműveket.
A NASA figyelmeztette a Texas államban, Dallastól 160 kilométerre délre lezuhanó roncsdarabok esetleg megtalálóit, hogy a darabok veszélyesek lehetnek - adta hírül a BBC. Az űrhivatal egyelőre nem adott tájékoztatást a baleset esetleges okairól.
A baleset azért is egyedülálló az űrhajózás történetében, mert a NASA az emberi utasokat szállító úrhajózás eddigi 42 éve során soha nem veszített el egyetlen utast sem leszállás közben. Mint ismeretes a legutóbbi 1986-ban bekövetkezett űrsikló baleset alkalmával - amely a program több éves csúszását okozta - a Chalenger nem sokkal a felszállást követően szakadt darabokra.
A Columbia egyébként a NASA legrégebbi űrsiklója, első felszállására 1981-ben került sor.
