Pozsonyi tudósítónktól:
Szlovákia első vasutassztrájkjában az alkalmazottak mintegy 71 százaléka vett részt, a 6 órás munkabeszüntetés során a teljes hálózaton egyetlen rendkívüli esemény sem történt - mondta a társaság szóvivője. A vállalatnak a munkabeszüntetésből fakadó kára 11 millió koronára becsülhető. A bizottság tegnap délután ismét ülésezett és úgy döntött: ha követeléseik nem találnak meghallgatásra, akkor pénteken 23 órától korlátlan ideig újra sztrájkolni fognak.
A sztrájkkal az ellen tiltakoztak a vasutasok, hogy e hét végétől 25 szárnyvonalon (a teljes szlovákiai vasúthálózat 20,1 százalékán) végleg leáll a személyforgalom, további száz belföldi és öt nemzetközi járatot (cseh-szlovák viszonylatban) törölnek, emellett száz járat indítását korlátozzák. Ezek az intézkedések az idén legalább ezer vasúti alkalmazott elbocsátásával járnak. Pavol Prokopovic közlekedési miniszter a sztrájk ellenére sem változtatott álláspontján, s leszögezte: ragaszkodik a havonta 45 millió korona veszteséget termelő szárnyvonalak február 2-i üzemen kívül helyezéséhez. A vállalat 1996-ban 500 millió korona veszteséget termelt, ez 2002-ben már 3,251 milliárdra nőtt, a cég adósságállománya 11,5 milliárd koronáról közel 49 milliárdra emelkedett. Prokopovic nem tagadta, hogy ebben az állam is ludas, hiszen 18 milliárd koronával tartozik a vasútnak közérdekű szállításai fejében.
A miniszter szerint ha a sztrájk megingatja a vasút hitelezőinek bizalmát, akkor a hitelezők az összes tartozás egyidejű és azonnali követelésével padlóra kényszeríthetik a társaságot, ami akár az alkalmazottak 40 százalékának elbocsátásával is járhat. A közlekedési vállalat reformját egyre gyérebb teljesítménye is sürgeti: 1995 és 2000 között a vasúti személyszállítás 32 százalékkal, a teherszállítás 19 százalékkal visszaesett, s ez idő alatt a cég alkalmazottainak száma csupán 17 százalékkal csökkent.
Sidó Zoltán,
az Új Szó munkatársa
Sidó Zoltán